A délvidéki emberek nagyon vendégszeretők, és ez nemcsak a helyi magyarokra igaz. Itt már azzal a mediterrán szívélyességgel találkozunk, amelyhez hozzátartozik, hogy a messziről jött idegent, még ha csak turista is, és ha csak egy kávéra is, de meghívják otthonukba, ha érzik az őszinte érdeklődést szülőföldjük, tájaik és életük iránt. Érdemes tehát útra kelni... -- szól a Délvidék -- a Vajdaság és Belgrád című útikönyv bevezetője.
A Magyarországon nemrég megjelent több mint háromszáz oldalas könyv szerzői (Kurcz Ádám, Thomka Orsolya, Tóth Anikó) több évi gyűjtőmunka után jelentették meg a kötetet. Vajdaság településeit eddig még nem látott részletességgel mutatják be, de az Al-Duna vidéke és Belgrád is nagy terjedelemben szerepel a munkában. Mindenhol elsősorban a magyar nevezetességekre összpontosítottak, sok olyan apró faluról is szó van benne, amelyek eddig nem szerepeltek az ehhez hasonló kiadványokban. A látnivalókon kívül ismertetik az egyes települések történelmét, nemzetiségi, néprajzi, vallási viszonyait és a magyar művelődésben betöltött szerepét, de sokszor olyan ''mendemondákat” is közölnek, amelyek az adott helyekhez kötődnek, és amelyek olvasmányossá teszik a könyvet.
A megjelentetéssel a szerzők elsődleges célja az anyaországi turisták által talán legkevésbé ismert Kárpát-medencei tájegységnek a minél sokrétűbb bemutatása. Ezért is írják, szintén a bevezetőben: ''Mindenképpen érdemes megismernünk a Délvidéket is, mert nemzeti kultúránk és ezerszáz éves Kárpát-medencei történelmünk ezer szállal kötődik e tájhoz. Középkori történelmünk leggazdagabb vidéke a török elleni harcok idején sorsfordító csaták színtere lett, az ekkoriban épült várak -- mint például Galambóc vagy Bács vára -- középkori építészetünk kimagasló alkotásai. A világtörténelmi jelentőségű, 1456-os nándorfehérvári diadalt is a Délvidéken, a mai Belgrád városában aratták! A százötven éves pusztítás után gyorsan újra benépesülő terület az 1848/49-es szabadságharcban került történelmünk fő sodrásvonalába. A 13 aradi vértanú közül 5 kötődik a Délvidékhez, ami ekkor nevezetes csaták színhelye is volt. Az Osztrák--Magyar Monarchia boldog békeidejében a gazdagon termő síkság végre újból jóléttel ajándékozta meg lakóit. A 19-ik és 20-ik század fordulóján legjelesebb építészeink tervei alapján épültek föl azok a különlegesen szép városközpontok, melyek sok itteni települést máig ékszerdobozzá varázsolnak, és ekkor születtek itt azok a híres művészek, tudósok, politikusok és sportolók, akik nélkül elképzelhetetlen a 20. századi történelmünk és kultúránk. Itt látta meg a napvilágot Kosztolányi Dezső, de Rákosi Mátyás is, és napjaink hírességei között szintén sok a délvidéki...”
A 330 szöveges oldal mellett 16 képes oldal is megtalálható a kötetben, a Délvidék és a nagyobb városok térképeivel együtt.
A szerzők szerint a mű a magyarországi érdeklődőkön kívül a helyieknek is sok érdekességgel szolgálhat, ezért honismereti kézikönyvként is haszonnal forgatható. A közeljövőben pedig délvidéki településeken, könyvbemutatókon keresztül kívánják népszerűsíteni a kiadványt.