A jelentkezés már mindkét szak esetében elindult, így érdemes megfontolni ezeket a lehetőségeket, melyek a vajdasági magyar fiatalok számára azért is kiemelkedőek, mert helyben elérhető, államilag támogatott felsőfokú képzésekről van szó.

A Szekeres László Alapítvány 2017 óta kiemelt figyelmet fordít a felsőoktatás támogatására, azzal a céllal, hogy a vajdasági magyar közösség számára helyben nyújtson továbbtanulási lehetőségeket. Különös hangsúlyt helyez a továbbképzések és mesterképzések megszervezésére, és az elmúlt években számos, már diplomás szakember számára tett elérhetővé magas szintű képzéseket.

A tavalyi év mérföldkőnek számított az alapítvány tevékenységében: ekkor indult el az első teljes értékű, nappali tagozatos alapképzés, mely nemcsak bővítette a kínálatot, hanem jelentősen ki is szélesítette a helyben történő továbbtanulás lehetőségét. A Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktorképzése Magyarországon rendkívül népszerű, jellemzően túljelentkezéssel indul, Szabadkán pedig az idén szeptemberben már a második évfolyam kezdi meg tanulmányait — emelte ki lapunknak Somogyi Tünde, a Szekeres László Alapítvány ügyvezetője.

A konduktorképzés háromhetes elméleti oktatással kezdődik, melyet háromhetes gyakorlati időszak követ. Az elméleti órák a Szekeres László Alapítvány székházában folynak az egyetem oktatóival, míg a gyakorlati képzés helyszíne a szabadkai Vackor óvoda. A gyakorlat előtt szűrik a betegeket, hogy a hallgatók valóban rehabilitációra szoruló személyekkel dolgozhassanak. Szeptembertől már két évfolyam tanul egyszerre, így az elsőévesek gyakorlata az alapítvány épületében kialakított tanteremben lesz. Somogyi Tünde hangsúlyozta: ez nappali tagozatos, teljes értékű képzés, a tanórákat hétköznap délelőtt tartják, így a program munka mellett nem vagy csak nehezen végezhető.

A mechatronikaimérnök-mesterképzés az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara szakmai irányításával, a Szekeres László Alapítvány és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola együttműködésében valósul meg — tette hozzá Somogyi Tünde. Az oktatás a szakfőiskola épületében valósul meg, és jellemzően azok jelentkeznek, akik korábban ott szereztek alapképzettséget — számukra ez a tanulmányok természetes folytatása.

A Szekeres László Alapítvány székháza a Makszim Gorkij utca 6/A alatt (fotó: Kartali Róbert)

Jelentkezési feltételek

A mechatronikai mesterszakra az érdeklődőknek augusztus második feléig kell benyújtaniuk a szükséges dokumentumokat — mondta el lapunknak Kosányi Tamás, a Szekeres László Alapítvány képzési referense. Hozzátette: a jelentkezési határidő augusztus utolsó hétvégéje, a vajdasági hallgatók számára a magyarországi pótfelvételi időszakához igazodik. Más esetben már február 15-éig le kellett volna adni a jelentkezést. A mesterképzéshez műszaki alapképzettség szükséges. Be kell nyújtani egy önéletrajzot és az alapképzési oklevelet, postán vagy személyesen az alapítványban, illetve a műszaki szakfőiskolán. A mesterképzéshez nincs külön felvételi vizsga.

A konduktor-alapképzésre jelentkezőknek augusztus 28-án kell részt venniük a pályaalkalmassági vizsgán. A jelentkezéshez egy négyéves középiskola elvégzését igazoló érettségi bizonyítványra és a honlapról letölthető jelentkezési lap kitöltésére van szükség. Ezt követi a képességvizsga, mely négy elemből áll: ének-zenei feladat, beszédkészség-felmérés, pályaorientációs beszélgetés és fizikai alkalmassági teszt — például azt is vizsgálják, képes-e a jelentkező egy gyermeket megemelni. A képzésre 25 fő a maximális létszám, a felvételin pontozásos rendszer működik, és rangsorolják a jelentkezőket. Jelenleg még van szabad hely — tette hozzá a képzési referens.

Helyben, anyanyelven, a vajdasági igényekre szabva

2017 óta szervez képzéseket a Szekeres László Alapítvány. Ezek a programok teljes mértékben a magyar állam támogatásával valósulnak meg, így a részvétel ingyenes. Előnyük, hogy nem kell hozzájuk Magyarországra utazni, hiszen helyben, Vajdaságban, anyanyelven lehet tanulni. Az alapítvány az elmúlt években négy magyarországi egyetemmel működött együtt: a Szegedi Tudományegyetemmel, az Óbudai Egyetemmel, a Károli Gáspár Református Egyetemmel és a Semmelweis Egyetemmel. Kezdetben főként egy- vagy kétéves szakirányú továbbképzéseket szerveztek, de a diploma elismertetésével kapcsolatos nehézségek miatt célként tűzték ki, hogy minél több alap- és mesterképzést indítsanak. Így került a kínálatba a konduktor- és a közösségszervező-alapképzés is. Az elmúlt nyolc évben összesen 11 különböző szakot hirdettek meg — mutatott rá Kosányi Tamás.

Somogyi Tünde a szakirányú továbbképzések kapcsán kiemelte, ezekkel az a gond, hogy Szerbiában ezt a képzési formát nem ismerik el — nálunk nincs olyan jogi kategória, hogy továbbképzés, itt csak alapképzés és mesterképzés létezik. Ennek ellenére az alapítvány mégis indított ilyen programokat, mert volt rájuk érdeklődés. Például a mentálhigiénés segítők továbbképzése volt az egyik legnépszerűbb, erre legutóbb 28-an jelentkeztek. A tapasztalat azt mutatja, hogy bár a képzést nem lehet itthon honosítani, a megszerzett tudás széles körben alkalmazható. Az egészségügyben, az oktatásban, de akár vállalkozói területen is. Ebben az esetben nem a diploma, hanem a gyakorlatban hasznosítható tudás volt a lényeg. Ezt a jövőben is támogatni kívánják, még ha az idén, két egymást követő év után, most nem is indul el.

Az ügyvezető hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy olyan alap-, mester- és továbbképzéseket hozzanak el, amelyekre valóban szükség van itt, Vajdaságban — nem pusztán egy újabb diploma kedvéért, hanem hogy a végzett hallgatók gyakorlati hasznát is lássák a megszerzett tudásnak. Az idén például, két év működés után, nem indítják el újra a közösségszervező-alapképzést, mivel az első évfolyamban 23-an, a másodikban már csak 13-an vettek részt. Ezt a visszaesést is figyelembe vették a döntés során, de az együttműködés továbbra is fennmaradt az érintett egyetemmel, és nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben akár új képzéssel jelentkeznek, vagy ezt a szakot újraindítják — ez még nyitott kérdés.

A Szekeres László Alapítvány rendszeresen felméri a közösségi igényeket, és ezek alapján tervezi meg a következő évek képzési kínálatát. Ha egy korábbi képzésre ismét igény mutatkozik, újra megszervezik, emellett nyitottak új felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre is. Alapelvük, hogy a meghirdetett képzések Szerbiában is honosíthatók legyenek — ez kulcsfontosságú szempont, hiszen céljuk, hogy a hallgatók itthon, a saját közösségük javára hasznosítsák az itt megszerzett tudásukat.