Egy újabb magyar film a mozikban, mely egy magyar költőóriás életéből emel ki egy szeletet. A Reménytelenül — József Attila pszichoanalízise című alkotás középpontjában a költő és fiatal pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit kapcsolata áll. A film rendezője és forgatókönyvírója Rózsa Gábor. Zene: Erős Márton. Szereplők: Michl Juli, Sütő András, Mikola Gergő, Kocsis Gergely, Adányi Alex, Márkus Luca, Mult István.
Mindig egy picit szkeptikusan ülök be az életrajzi ihletésű filmekre, hiszen ezek vagy nagyon jól sikerülnek, vagy nagyon nagy mellényúlásként élem meg őket. A Reménytelenül-t szerencsére inkább sorolom az első kategóriába, hiszen nagyon meggyőzően adja vissza József Attila (később már) borderline személyiségzavarként definiált pszichés problémáját. Valahogy én is így képzelem el ezeket a találkozásokat a fiatal pszichoanalitikus Gyömrői Edittel. És ha pontosan nem is tudhatjuk, hogyan is történhetett mindez, a film egyik különlegessége, hogy nem fikciós elemekkel dolgozik, nyelvezete, párbeszédei hiteles korabeli forrásokra (levelekre, cikkekre, versekre) épülnek. Azt ma már tudják az elemzők és szakértők, hogy a költő korában még nem volt ismert a borderline, így eléggé valószínű, hogy azt félre- vagy rosszul kezelték, aminek következtében a páciensek állapota csak rosszabbodott.
A film nagyon szép fényekkel operál, cigifüsttől fulladozó szobák teszik még fojtóbbá a költő vallomásait, a beszélgetéseket, a kamerabeállítások erősítik a lelkiállapotokat, esztétikus kompozíciók követik a történéseket. Szépen berendezett szobák, korhű jelmezek láthatók a filmben.
Talán az egyik fő jelenet József Attila és Gyömrői Edit első találkozása, az első szeánsz, az első terápia. Az alkotók nem féltek ezt bő lére engedni, hozzávetőlegesen egy 20 perces jelenetről van szó, melyben nincs is vágás, ezáltal egészen színházi hatást kelt, olyan, mintha egy duodrámát néznénk, azt érezzük, mi, megfigyelők is ott ülünk egy — szinte — valós idejű terápiás találkozáson.
A színészi alakítások meggyőzőek, hatásosak, különösen a költőt játszó Sütő András játéka, akinek szeméből szinte süt a fanatikus, hangulatát egyik pillanatról a másikra váltó költő személye, őszinte átéléssel mutatja be szenvedéseit, anyjához való viszonyát, a neurózist vagy akár a hirtelen fellángoló szerelmet pszichoterapeutája felé, de a Gyömrői Editet játszó Michl Juli is jó választás a szerepre, ráadásul a film vágója is ő volt.
A zenei aláfestést néhol túlzónak, hatásvadásznak éreztem, viszont összességében véve nagyon illett és sokat hozzátett a film hangulatához.
Egészen biztosan másként nézi a filmet az, akinek van előtudása József Attiláról, mint az, aki csak néhány versét olvasta, viszont melegen ajánlom mindenkinek, aki szeretné egy kicsit jobban megismerni József Attilát, az embert.
