Kitettük, kitesszük és ki is fogjuk tenni a szűrét
Csermák Zoltán
2021.06.16.
LXXVI. évf. 24. szám
Kitettük, kitesszük és ki is fogjuk tenni a szűrét

Konferencia és kiállítás egy sikeres pályázat lezárásaként

A Bihari Népművészeti Egyesület a Népművészeti Egyesületek Szövetségével és a Hagyományok Házával együttműködve hirdette meg a IX. Országos szűr-, szűrrátét-, nemezkészítő és szűcshímzés pályázatát idén. A sikeres kezdeményezést a szervezők egy kiállítással egybekötött konferencián értékelték.

A berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Ház adott otthont június 11-én a IX. Országos szűr-, szűrrátét-, nemezkészítő és szűcshímzés pályázatot értékelő konferenciának és kiállításnak. Az intézmény nagyterme teljesen megtelt a jeles eseményre. Az egybegyűltek megismerhették a szűrkészítés, a szűcshímzés múltját, jelenét és a továbbéltetéséért folytatott erőfeszítéseket. A szimpózium jó hangulatát Heit Lóri és zenekara és Gyönyörű Zsigmond a magyar kultúra lovagja, nagyvőfély alapozta meg kalotaszegi muzsikával, s egykori katonadalokkal.

Dr. Sándor Ildikó a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a cifraszűrkészítés a magyarság keleti öröksége: a sztyeppék vidékéről hoztuk magunkkal. A parasztság öntudatra ébredésével a „legmagyarabb ruhadarabbá” vált, így 1848 után a magyar címer is visszatérő motívumként szerepel. A szűr a társművészetekben is helyet kapott, a parasztábrázolásnál is gyakori, s a népdalkincsben – a szerelmes párosító dalokban – is előfordul. Napjainkban reneszánszát éli a népművészet és ez a cifraszűrről is fokozottan elmondható. E bevezetőhöz illeszkedett szervesen Gyönyörűné Erdei Judit, az Egyesület alelnökének előadása Erdőháti Károlyné konyári szűrrátét-készítő népi iparművész hagyatékáról. „A mester életműve annak az időszaknak jellegzetes példája, amikor a cifraszűröket már nem hordták, de díszítményét a népi iparművészek tovább éltették, s munkájukat állami szinten is támogatták az 1960-as évektől. A legkiválóbb alkotóközösségek azokon a településeken alakultak ki, ahol a hagyomány megmaradt. A bihari rátétes cifraszűrök díszítményét, szűrrátét néven emelte művészi szintre Berettyóújfaluban Mezei András és tanítványa Tóth Lajos, Derecskén az Erdei család. Erdőháti Károlyné a mintakincset Derecskén tanulta meg, s vitte magával Konyárra. Két évtizedig dolgozott a Népművészek Budapesti Háziipari Szövetkezetében főállású bedolgozókét. Páratlan hagyatéka lakástextilből, viseleti darabokból, eszközökből, sablonokból, személyes tárgyi dokumentumokból áll, s egy korszak lenyomatát jelenti. Külön öröm számomra, hogy e gyűjtemény a berettyóújfalui Bihari Múzeumban mindenki számára elérhető.”  

A pályázat iránti érdeklődést Dr. V. Szathmári Ibolya, etnográfus, a zsűri elnöke foglalta össze. A beérkezett pályamunkákat rendkívülinek tartja, az eredményt – a két évvel ezelőttivel összevetve – előrelépésnek tekinti. A 2019-ben beadott 210 pályázattal szemben idén 362 munka érkezett, ezzel párhuzamosan a pályázók száma is jelentősen emelkedett, korábban 49 alkotó jelentkezett, idén viszont már 63 mester darabjait bírálhatták el. Az alkotóközösségeket is egy pályázónak tekintették. A zsűri 23 pályamunkát – 16 egyénit és 7 csoportost – jutalmazott. „A pályázat egykoron a szűrről, a szűrkészítésről szólt – teszi hozzá a döntnökök vezetője. – A szűrkészítés ismét népszerű lett, hagyománytisztelő egykori pásztorok vásárolják, együttesek, néptánccsoportok karolják fel a viseletet. A díszítmények mind a szűr, mind a szűcshímzések megjelennek korszerű lakástextíliákon, ruhákon és viselet-kiegészítő ruhadarabokon. Újdonságként alkalmazzák női felsőkabáton báránybőr rátétdíszítéssel. Ugyancsak említhetem a nemezalapú női kabátot bőrrátét-díszítménnyel."

A kiállításon végigsétálva magunk is meggyőződhettünk az elmondottak igazáról. A női kollekció darabjai minden ünnepi rendezvényen, szalonban megállnák a helyüket. Különösen érdekesnek találtam a népi mintákkal díszített telefon-, laptop- és iPad tartót, amiket egy mutatós táska egészített ki. Készítője Moka E. Tünde, fiatal franciaszakos tanárnő, a tárgyegyüttesével különdíjat nyert: „Első alkalommal veszek részt egyéni tervezőként kiállításon. Öt éve tanulmányozom a népművészetet, s a Békés megyei szűcshímzés különösen kedves számomra. A néptáncnak is szerepe volt választásomban. Szeretem az alkotás örömét, munka, hobbi, kikapcsolódás, s egyfajta terápia is számomra. Célom, hogy másoknak is példát mutathassak ötleteimmel, s megálmodott tárgyaimat használják is.”

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Kárpát-medence rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..