Kit nem szabad kitüntetni?

Kit nem szabad kitüntetni?

Balog Zoltán: Szaniszló úr, kérem, adja vissza a díjat! — Meghallgatáson a Helsinki Bizottság előtt — Szanyi kapitány beintett — Cipruson romokban a bankrendszer — Cipruson romokban a bankrendszer

Balog Zoltán: Szaniszló úr, kérem, adja vissza a díjat!
A „kulturkampf” újabb fejezetének lehettünk tanúi Magyarországon. A baloldali értelmiség a legkülönfélébb átkokat, szitkokat szórta Balog Zoltánra, az emberi erőforrások miniszterére, amiért kitüntette Szaniszló Ferenc közismert újságírót, Bakay Kornél régészt és Petrás János zenészt. A baloldal szerint elkeserítő, hogy szélsőséges embereket tüntetnek ki. A szocialisták számára nyilván ismerős lehet a műfaj, hiszen az elmúlt évtizedekben tucatjával tüntették ki a volt diktatúra kiszolgálóit vagy haszonélvezőit. Mindezért különösképpen „mértékadók” a kirohanásaik. A nemtelen támadások miatt Szaniszló Ferenc végül lemondott a Táncsics-díjról. Az ügyhöz még hozzátartozik, hogy egyes nyugati sajtóorgánumok azon nyomban értesítve lettek a „világraszóló” botrányról. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezúttal egy francia laptól kapta meg a helyreigazítást. A lap szerint Orbán Viktor az ilyen lépésekkel, mint jelen esetben a kitüntetések ügye, folyamatosan kínos helyzetbe hozza európai partnereit, azok pedig képtelenek a magyar kormányfő tekintélyelvű és nyugtalanítónak minősített kilengéseit megállítani.

Meghallgatáson a Helsinki Bizottság előtt
Sokszor olyan érzése támad az embernek, hogy egyes nyugat-európai körök, illetve az Egyesült Államok olyannyira odafigyelnek Magyarország összes társadalmi problémájára, hogy megfeledkeznek arról, mely országokra kellene valóban odafigyelniük a nagyvilágban. Talán érdemesebb volna az atombombával rendelkező, vagy azt gyártó országokat naponta nagyító alá vonni. Mindenesetre Magyarország valamiért folyamatosan ellenőrzés alatt áll. A napokban Szájer József magyar néppárti EP-képviselőnek kellett Washingtonban a Helsinki Bizottság előtt magyarázkodnia. A bizottsági meghallgatás témája a magyar alaptörvény volt. Szájer József, aki a magyar alaptörvény szövegezőbizottságának elnöke volt, elmondta: „Mély meggyőződésem, hogy a konstruktív párbeszéddel gazdagíthatjuk egymás alkotmányos tapasztalatát, és ezáltal elkerülhetjük az alaptalan vádaskodásokat és a félreértésekből adódó nézeteltéréseket.”

Szanyi kapitány beintett
Furcsa módon a magyar sajtó jelentős része a kitüntetéseknél jóval kevésbé firtatta Szanyi Tibor szocialista képviselő parlamenti ténykedését. A szocialista honatya „nemes egyszerűséggel” a középső ujja felmutatásával adta tudomására a többi képviselő számára véleményét. Ezzel a trágársággal precedenst teremtett a magyar parlamentben. Mivel ilyen esetre még nem volt példa a tisztelt házban, sikerült „történelmet írnia”. Szanyi Tibor egyébként a következőképpen indokolta tettét: „Az interpellációm közben több jobbikos képviselő is számolatlanul szórta rám a válogatott szitkokat és gyalázkodásokat. Emiatt szakadt el a cérna, és mutattam nekik azt a nemzetközi jelet, ami egyértelművé teszi, mi a véleményem róluk.”

Cipruson romokban a bankrendszer
Az elmúlt évek folyamán sorra dőltek be az Európai Unió tagállamainak gazdasági rendszerei. Jelenleg Cipruson a legkritikusabb a helyzet, tulajdonképpen romba dőlt az ország bankrendszere. A nemzetközi gazdasági statisztikák szerint Ciprus külső adóssága a tavalyi esztendő vége felé 33 milliárd dollárra rúgott, amelynek a nagy része a vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelállomány volt. A jelenlegi pénzügyi válságot az Európai Unió pénzügyi illetékesei azzal a javaslattal szerették volna megoldani, mely szerint Ciprus 10 milliárd eurónyi hitelt kapott volna, abban az esetben, ha az ország 5,8 milliárd eurónyi saját forrást fel tudna mutatni. A pénzt elsősorban a bankbetétek egyszeri megadóztatásával teremthetné elő a dél-európai ország. A ciprusi kormány azonban egyelőre elutasította az EU ajánlatát.

A világ legbarátságosabb országainak listája
Egy svájci nonprofit szervezet felmérést készített arról, hogy hogyan fogadják a külföldieket vagy a turistákat Európa-szerte. A kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy egy adott ország lakosai lelkesedve fogadják-e külföldi vendégeiket, vagy éppen ellenkezőleg, távolságtartóan viszonyulnak hozzájuk. Nos a lista élén Izland és Új-Zéland végeztek. Mindkét ország a lehetséges 7 pontból egyaránt 6,8 pontot kapott. Az első két helyezett ország mellett a külföldieknek érdemes még elutazniuk Marokkóba, Macedóniába, Ausztriába és Szenegálba is. Hiszen ezek az országok lakosai is igencsak vendégszeretők. Magyarország sajnos a lista második szakaszában foglal helyet. A vizsgált 140 országból Magyarország csupán a 116. helyet szerezte meg. Ezáltal felvetődik a kérdés, hogy a vendégszerető nép mítosza valóság-e, vagy csak egy költői túlzás.
 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink