Kishúgom komoly elhatározásra jutott a jövőjét illetően: csillagász lesz. Ez az ötlete akkor támadt, amikor nyáron a holdfogyatkozást néztük. Azóta a Csillagok és bolygók című könyvet bújja.
Egy este alig tudta letenni a könyvet. Villanyoltás után megkérdezte tőlem:
- Blanka, te hiszel abban, hogy más bolygókon is van élet? Mit gondolsz, ha egyszer eljönnének hozzánk a Mars-lakók, mit mutatnánk meg nekik?
Nem voltam még annyira álmos, hagytam, hadd kalandozzon a fantáziánk.
- Szerintem - válaszoltam - a tévét és a számítógépet kellene megmutatni először.
- Á, az nem érdekes - szólt közbe Emese -, nekik biztos jobb és modernebb van.
Testvérem első ötlete a játszótér volt, mert náluk biztos nincs csúszda, hinta és mókuskerék. Már szemem előtt láttam a kis manókat, amint éppen kipróbálják a játékokat. Az iskolába is elvezetnénk őket, és megmutatnánk, hogy mi hol és hogyan tanulunk.
Lehet, hogy az ő bolygójukon nincsenek állatok, ezért a falusi állatokat is bemutatnánk nekik. Biztosan meglepődnének, hogy nagyobb hnyadukat mi meg is esszük. Talán kannibáloknak tartanának bennünket?
Esetleg, ha fiatalok is lennének közöttük, elmennénk velük a diszkóba - biztosan nagy sikert aratnának.
Jó volna tudni, hogy láttak-e már egyáltalán kerékpárt, vagy esetleg tudnak-e biciklizni, mert egy túrát is megszerveznénk nekik a Velkerre, és közben elmagyaráznám, hogy melyik növény mire való és miért termesztik.
Kétségkívül nagyon érdekes lenne, ha eljönnének hozzánk más bolygó lakói, de még érdekesebb lenne, ha mi utazhatnánk el hozzájuk, és ők kalauzolnának el bennünket.