Kisboldogasszony ünnepe

Kisboldogasszony ünnepe

Nativitas Beatae Mariae Virginis

A Dávid nemzetségéhez tartozó, Joachimtól és Annától született Máriáról nem tudni biztosan, hol és mikor jött világra. Az V. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek Jeruzsálemben, a Bethesda-fürdő mellett, ennek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeznek meg Mária születéséről.

Mária születése a megváltás szent művének kezdete. Ilyenkor nem „csak” egy egyszerű születésnapot ünneplünk: ezen a napon jelenik meg Isten kegyelme, szeretete a világban az újszülött Mária személyében, akivel nagy tervei vannak. Az is a jelentőségét mutatja, hogy rajta kívül csak Keresztelő Szent János és Jézus Krisztus földi megszületéséről emlékezünk meg ünnep formájában. Prohászka Ottokár katolikus egyházi író, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székesfehérvár püspöke Szűz Mária születéséről való elmélkedésében így ír:

„Örömnap ez a földön, hajnalhasadás. Éjben álltunk s hiába vártuk a napot, végre ránk hasadt ez a leheletszerű, királyi bíborba öltözött hajnal; ez napot jelent. S mint az erdő madarai énekelnek a pirkadásban, úgy ébred lelkeinkben imádó, hálaadó éneke. Csakhogy eljött édes, szép hajnal, életünk reménye! Mily erő s bizalom sugárzik belőled!”

Kisboldogasszony ünnepe kedvelt búcsújáró nap, sok helyen a nagybúcsúkat ilyenkor tartják meg. Szokás volt ilyenkor a napfelkeltét, a hajnalt a szabadban, a mezőkön várni, „csatlakozni az angyalokhoz”, akik a hiedelem szerint ilyenkor örvendeznek a mennyben. Úgy tartották, hogy aki alkalmas rá, az meglátja a kelő nap sugaraiban Szűz Máriát. Vannak települések, ahol még manapság is tánccal, mulatsággal köszöntik a hajnalt, így örülve Mária születésének. Bizonyos búcsújáró helyeken — például Doroszlón is — éjszakai, késő esti körmeneteket tartanak, és olyan települések is léteznek, amelyeken a búcsúsok hajnali 3-kor vonulnak át. Több Balaton környéki faluban is virrasztanak, amikor pedig földereng, letérdelnek, és elimádkozzák az Úrangyalát. Szintén ezen a tájékon volt elterjedt szokás a múlt század elején, hogy a vetőmagot Kisboldogasszony napjára virradóra kitették a harmatra, hogy az Úristen szentelése fogja meg, és napkeltekor már be is vitték. A hiedelem szerint az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem. A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európának ezt a részét, és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre.

Noha konkrétan ehhez a naphoz fűződő imádság nem létezik, ilyenkor sok búcsújáró fohászkodik a Szűzanyához több száz helyszínen a Kárpát-medencében, illetve azon túl is.


Most segíts meg, Mária,
ó, irgalmas Szűzanya!
Keservét a búnak, bajnak
eloszlatni van hatalmad.
Hol már ember nem segíthet,
a te erőd nem törik meg.
Hő imáját gyermekidnek nem,
te soha nem veted meg.
Hol a szükség kínja nagy,
mutasd meg, hogy anyánk vagy!
Most segíts meg, Mária,
ó, irgalmas Szűzanya!
Ámen
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kisboldogasszony ünnepe
Képmás
Kisboldogasszony ünnepe
Képmás
Facebook

Támogatóink