Az Echo Gyermek- és Ifjúsági Rendezvényközpont termében nemcsak pálinkák, hanem borok, különféle házi kalácsok, húskészítmények, méz és sok más finomság is várta a vásárlókat, a kóstolni vágyókat. A tizennégy kiállító egyike a helybeli Kinder Heléna, aki tetszetős sütemények széles palettáját, a többi közt banános csokis roládot, kókuszos és citromos finomságokat, valamint perecet, sós rudacskákat és pizzatekercset kínált a rendezvényre látogatóknak. Elmondása szerint a házi termékeknek nincs párjuk, és arra biztat mindenkit, hacsak lehet, azokat részesítse előnyben.

A megnyitóünnepség után a helybeli Ady Endre MK asztala hamar megtelt hagyományos disznótoros ételekkel (töltött káposztával, disznótoros paprikással, hurkával, kolbásszal), süteményekkel (fánkkal, hájas kiflivel) és gasztronómiai termékekkel, melyeket jutányos áron vásárolhattak meg mindazok, akiknek a sok finomság láttán összeszaladt a nyál a szájukban. A sok ízletes falat Tímár Gabriellát, az Ady Endre MK elnökét és lelkes, huszonöt fős csapatát dicséri, akik két napot dolgoztak azért, hogy szombat délutánra minden tökéletes legyen.

Tímár Gabriella és Ments András az ünnepélyes megnyitón

Egy gasztronómiai esemény sem múlhat el a házi termékek legnagyobb népszerűsítője, azaz Ments András, az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend oszlopos tagja nélkül.

— A helyi termékeket kilenc éve népszerűsítjük, és próbáljuk rendszerbe szervezni Vajdaságban. Ma már szinte minden vajdasági magyar rendezvényen megvásárolhatóak. A helyi termék védjegyeket a Prosperitati Alapítvány adja ki. Ma már nagyon sok a védjegyes házi termék, elsősorban különféle élelmiszerek, de kialakultak az alapítvány által támogatott helyitermék-polcok is — mondta Ments András.

A 740 pálinkaminta közül 80 Bácskossuthfalváról érkezett, a település legjobb pálinkája címet Gulyás László čačaki szilvából főzött készítménye nyerte el. A Rizling-egyesület elnökségének tagja, a közismert pálinkakészítő és borász a hagyományos házi pálinka fortélyaiba engedett betekintést.

— A hagyományos házi pálinka elkészítése nagyon egyszerű. Az egészséges gyümölcsöt érlelik, feldolgozzák, figyelmesen kifőzik, és egy-két desztilláció után megkapjuk az egészséges, tiszta pálinkát. Az elő- és az utópárlat elválasztásával segítjük a pálinka tisztítását, de semmilyen adalékot nem adunk hozzá. A falusi, hagyományos kisüsti pálinka rézkazánban fő ki, két desztilláció után jön létre — hangsúlyozta beszélgetőtársam, aki a szilvapálinka mellett barack-, meggy- és birspálinkával nevezett be a megmérettetésre.

Bácskossuthfalva legjobb pálinkáját Gulyás László készítette

A versenyigazgató szerepét Fábrik Attila, a Rizling-egyesület elnöke töltötte be, aki maga is kiváló borokat és pálinkákat készít, melyeket meg is lehetett kóstolni az ízlésesen elrendezett pulton. A kisüstiverseny fő szervezője a zsűri munkáját ecsetelte.

— A tulipánpohárba öntött pálinkát megillatolja a zsűri, ebből megérezzük, maradt-e benne elő- vagy utópárlat, érződik-e az utópárlat által okozott savanykás, kellemetlen szag, esetleg erjedt gyümölcsöt tettek-e bele. Utána következik a kóstolás, melynek lényege, hogy érezzük-e a gyümölcs fajtáját. Ha például körtepálinkát kóstolunk, akkor azonnal éreznünk kell a körte ízét. Az idei kínálat legkülönlegesebb nedűje a banán- és a hagymapálinka, azon viszont meglepődtem, hogy bodzabogyóból mindössze ketten főztek pálinkát — emelte ki Fábrik Attila, majd hozzátette, hogy a hasonló rendezvényeknek köszönhetően, ahol a résztvevők tapasztalatot cserélnek egymással, a bácskossuthfalvi versenyre évről évre egyre jobb pálinkák érkeznek.

A kisüstiverseny ünnepélyes díjátadójára megérkezett Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, és a köztársasági meg a tartományi költségvetésről szólt, valamint mindazokról a pályázatokról, amelyek a gyümölcstermesztők, a pálinkakészítők és a borászok számára nyitva állnak.

— Országos szinten több mint 1 milliárd dinárt különített el a költségvetés a gyümölcstermesztők számára. Ebből 600 millió dinár gyümölcsfák ültetésére vonatkozik, itt a termelők 50%-os költség-visszatérítésre számíthatnak, 400 millió dinár pedig szőlőtőkék vásárlását irányozza elő az elkövetkező időszakban. A tartományi mezőgazdasági titkárság költségvetése 8 milliárd dinár, korábban sosem volt még ennyi. Két pályázatra irányítanám rá az érdeklődők figyelmét: egy 55 millió dináros keret azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújt segítséget, akik gyümölcsészettel szeretnének foglalkozni, itt 50-60%-os visszatérítésről beszélhetünk, a másik pedig a startuppályázat, melynek esetében tartományi szinten 90%-os költség-visszatérítésre pályázhatnak a fiatalok. Az utóbbinál a keret 200 millió dinár, és 1,5 millió dinár az a maximális összeg, amelyet egy-egy fiatal termelő lehívhat — ismertette Fremond Árpád, hozzátéve, hogy a költségvetésben a bajsai jégvédelmi központ korszerűsítése is szerepel.

Ízelítő a Gasztrofesztiválról

A szakmai zsűri a fesztivál legjobb pálinkájának a bajmoki Zoran Varađanin körte-, a zentai Bús Ákos čačakiszilva- és a zimonyi Nikola Stojnić szőlőpálinkáját választotta. Emellett tizenhat kategóriában hirdetett győztest, de díjazta a legtöbb mintával érkezett versenyzőt (Muth József, Báta, Magyarország), a legeredményesebb szerbiai termelőt (Januskó József, Bácskossuthfalva), a legeredményesebb bánáti termelőt (Aleksandar Tucić, Begaszentgyörgy), a legeredményesebb magyarországi termelőt (Muth József, Báta), a legeredményesebb női termelőt (Kozmann Gabriella, Komarovce, Szlovákia) és a legeredményesebb kereskedelmi főzdét (Bajai Pálinka Kft.) is. A Rizling Egyesület különdíját a Palotásról érkezett Oldal Gábor vehette át.

A pálinkákat sokan megkóstolták