Heti Jegyzet
Kinek fizetünk?
Gyurkovics Virág
2016.05.29.
LXXI. évf. 21. szám
Körülbelül fél éve sokkolta Szerbia polgárait az a hír, hogy ha nem fizetik be a villanyszámlához „csapott”, háztartásonkénti 150 dináros tévé-előfizetést, akkor a Szerbiai Villanygazdaságnál halmoznak fel tartozást, ennek következményeként pedig lekapcsolhatják őket az elektromos hálózatról.
A Szerbiai Rádió és Televízió ilyen formán kikényszerített, „önkéntes” támogatása sokaknál kiütötte a biztosítékot, mert kisebb összegről van ugyan szó, mint a korábbi, 450 dinárban megállapított illeték — melynek kifizetését a polgárok jelentős része megtagadta —, de a régió államai közül a legalacsonyabb átlagfizetéssel bíró országban ennek a hiányát is megérzik a lakosok.
Nem csak anyagi oka volt azonban annak, hogy az emberek vonakodtak befizetni a tévéadót. A polgárok egy része ugyanis nem néz tévét, vagy legalábbis nem az állami csatornákat, ezért nem érzi kötelességének a köztehervállalást. Az előfizetés mellett érvelők azzal indokolták az adózás fontosságát, hogy csakis így lehet nekünk, vajdaságiaknak is független médiumunk, ha nem hagyjuk ezt a csatornát állami kiszolgáltatottságban. Akkor várhatunk alapos, tényfeltáró, elemző riportműsorokat, ha ebben anyagilag támogatjuk a köztévét.
De vajon mivel érveljenek a tévé-előfizetési díjat támogatók most, amikor alig egy hónappal a választások — illetve a Szerb Haladó Párt „elsöprő” országos és tartományi győzelme — után „lefejezték” a Vajdasági Rádió és Televízió vezetőségét? A politikai indíttatású leváltások óhatatlanul is déjà vu érzést keltenek a közvéleményben, hiszen legutóbb a kilencvenes években érezhettünk ilyen hatalmi kényszert. A leváltásokra való reagálásként elindult a #podržiRTV elnevezésű mozgalom, melynek keretében egy petíció aláírását kezdeményezték, hétfőn pedig több ezer fős tiltakozó tömeg gyűlt össze az újvidéki tévé székháza előtt, hogy a szerkesztők menesztésének és a politikai nyomásgyakorlásnak a leállítását követelje.
Jóllehet a leváltások egyelőre nem érintik a kisebbségi szerkesztőségeket, így a magyart sem, de nem lehetünk meggyőződve róla, hogy ez így is marad, hiszen az eseményeknek még koránt sincs végük. És nem sok sikerélményünk van ugyan a tiltakozó megmozdulásokkal kapcsolatban, de mégis fontos volna most nem közömbösnek maradni ebben a kérdésben.
A magyarországi példán látjuk ennek a metódusnak a lejtmenetét, a szakmai helyett a pártszempontok előtérbe helyezését, aminek következményeként a pénteki mutatók szerint 2,4%-ra (!) zuhant az egyébként állami finanszírozású nemzeti propagandagépezet nézettsége.
Persze, mi is megtehetjük, hogy nem kapcsoljuk be a tévét. De akkor mégis kinek fizetjük a kötelező tévéilletéket?
Kattints az alábbi képre, és tekintsd meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
