Akár meg is szűnhet a magyar, a horvát és a német nyelvű műsorok sugárzása a Szabadkai Rádióban
A Szabadkai Rádió aggodalomra okot adó helyzetével foglalkozott az elmúlt héten az alapító, vagyis a helyi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács Intéző- és Tájékoztatási Bizottsága, valamint a Községi Független Szakszervezet.
A jelenleg műsorait négy nyelven sugárzó, nagy múltú Szabadkai Rádió Közvállalat magánosítását soron kívül, vagyis még a szerbiai parlamenti választások előtt tárgyalta meg és fogadta el a szerb kormány. Az intézmény dolgozói és a mellettük álló fórumok képviselői értetlenül állnak a dolgok előtt.
- A magánosítás ellen nincs semmi kifogásunk - tudtuk meg Slavica Dakovićtól, a szerb nyelvű műsor főszerkesztőjétől. - A problémát az a módszer jelenti, ahogyan ezt egyesek végre kívánják hajtani. Belgrádban valószínűleg senkinek nem érdeke a Szabadkai Rádió mielőbbi privatizálása. Ezt itt, helyben szeretné valaki vagy szeretnék valakik minél előbb keresztülvinni. Sem minket, vagyis az itt dolgozókat, sem az alapítót nem tájékoztatta senki a soron kívüli magánosítási eljárás megkezdéséről, éppen ezért nagyon különös - és egyben titokzatos - ez a nagy sietség. Rajtunk kívül ugyanis még számos rádió vár magánosításra, és hogy miért épp a miénkkel kezdte ezt a kormány, mégpedig a választások előtt néhány nappal, nem tudjuk. Azt sem tudjuk, hogy milyen következményekkel kell számolnunk, ha ezt a nem legális privatizációt végrehajtják.
Az elektronikus médiumokra vonatkozó új törvény értelmében minden ilyen intézmény csupán egyetlen frekvenciával rendelkezhet a jövőben. Ez a Szabadkai Rádió esetében azt jelenti, hogy megszűnnének a kisebbség nyelvén sugárzott műsorok, így például a magyar műsor is.
Németh Ernő, a magyar szerkesztőség főszerkesztője szerint amennyiben erre sor kerül, sérülnek az alkotmányos kisebbségi jogok.
- Mi továbbra is ragaszkodunk a 24 órás magyar nyelvű műsor sugárzásához. Egyik megoldásként ugyan felmerült, hogy délelőttönként, illetve délutánonként 2-2 órán át sugároznánk magyar nyelven műsort, de ez csak a legvégső döntésünk lehet.
A helyi önkormányzat és a Községi Független Szakszervezet is támogatásáról biztosította a Szabadkai Rádió dolgozóit. Kucsera Géza polgármester szavát adta, hogy kérni fogja: halasszák el az intézmény magánosítását.
A támogatók mögé sorakozott fel a Magyar Nemzeti Tanács is, amelynek intézőbizottsága és tájékoztatási bizottsága együttes ülésen tárgyalt az előállt helyzetről. Pásztor Bálint, az MNT Intézőbizottságának elnöke elmondta, hogy mindenben egyetértenek a Szabadkai Rádió dolgozóival, ugyanakkor körlevelet fogalmaztak, melyben beszámolnak intézményük esetéről.
- A Szabadkai Rádió specifikus helyzetben van, hiszen egy többnemzetiségű közösségben, a nemzeti kisebbségek nyelvé sugároz műsort - hallottuk Pásztor Bálinttól. - Éppen ezért nem szabad hagynunk az ilyen illegális privatizáció véghezvitelét. Körlevelünket minden illetékes szervhez eljuttatjuk, így az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak is.
Fehér István, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a probléma orvoslására való törekvés nem új keletű.
- Folyamatosan azon fáradozunk, hogy meggátoljuk ezt a nem transzparens próbálkozást - jelentette ki Fehér István. - Az MNT-nek sajnos nincs döntéshozatali joga, de állásfoglalását az üggyel kapcsolatban eljuttatja minden olyan fórumhoz, amelynek van ilyen joga.
A Szabadkai Rádió munkatársai jogosan aggódnak. Sajnos, még az is előfordulhat, hogy teljesen megszűnik az intézmény, hiszen a frekvenciákat pályázat útján ítélik oda, amely pályázaton bármelyik, a törvény megszületése pillanatában műsort sugárzó rádióállomás részt vehet. Biacsi Antal, a Szabadkai Rádió igazgatója is azon félelmének adott hangot, hogy csak városunkban legalább négy, jelentősen kisebb múltú, magánkézen levő rádióállomás működik, és nagyon nehéz lesz a szóban forgó frekvencia használati jogát megnyerni. Hangsúlyozta: a Szabadkai Rádió pályázni fog a térségi és a lokális frekvenciára is.