Kincset érő magánhangzók
Fehér Márta
2020.10.26.
LXXV. évf. 43. szám
Kincset érő magánhangzók

Szülőknek és nagyszülőknek, a szakmabeli pedagógusoknak — logopédusoknak, gyógypedagógusoknak, óvónőknek, tanítóknak — szól a Magánhangzókra hangolva című munkafüzet, azaz mindenkinek, aki gyerekkel foglalkozik. A szerzője Sutus Ágota gyógypedagógus, logopédus.

— A legtöbb gyermek azért jön hozzám, mert valamelyik mássalhangzót torzan ejti vagy felcseréli egy másik hanggal, például raccsol, azaz az r hang helyes képzése még nem alakult ki nála. Néhány éve azt tapasztalom, hogy sokuknál a magánhangzók ejtése elmosott, az ajkak nem formálják meg helyesen őket, s ezáltal a beszéd motyogóvá válik. Van olyan kisdiákom, akinek a felső ajka egyáltalán nem tud megmozdulni, sőt, az izomzata annyira renyhe, hogy mosolyra is alig tudja húzni a száját (pedig ez az i, é, sz hanghoz kellene)! Ez bizony a tv hatása, mert a folyamatos beszélgetések otthon elmaradnak, helyette a gyermek a rajzfilmen csak azt látja, hogy valaki tátog, a rajzfilmfigura ugye nem utánozza le az artikulációs mozgásokat, hanem nyílik-csukódik a szája. Több hónap eljutni oda, hogy az ajak körüli izmok elkezdjenek dolgozni.

Ez a tapasztalat motiválta a Magánhangzókra hangolva című munkafüzet megszületését, mellé pedig elkészült fából, lézerrel szabva az összes magánhangzó, tapintható nyelv- és fogállással. A gyermekhez így eljut a megfelelő inger, és fel tudja ismerni, illetve le tudja utánozni azt a magánhangzót, amelyet éppen a kezében tart. A szerző egyik célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet arra, hogy a beszéddel mint képességgel foglalkoznunk kell.

— Azzal, hogy a gyermekünk körülbelül egyévesen megszólal, elkezd pici szótagokat mondani, majd szavakat ejteni, háromévesen pedig már összetett mondatokat alkotni, nem zárul le a beszéd fejlődése. A beszédnek mint képességnek sokkal mélyebb rétegei vannak, mint gondolnánk, és ezért a fejlesztésére óvodáskorban még kiemelten oda kell figyelni. Minden egyes tanulási képesség, melyre később, az életünk során szükségünk van, mind az iskolában, mind a munkában, a beszédre, a jó kommunikációra épül.

Ötéves kortól már lehet munkafüzetben dolgozni a gyerekekkel. De előtte is lehet gyakorolni, játszani a típusfeladatokat, hiszen a hároméves lányommal is tudunk viccesen rímeket faragni, azaz játszani a nyelvvel, amire a mai világban valahogy nincs idő, pedig régen ez a mindennapok része volt — hangsúlyozza.

— Fontos, hogy a gyermek szókincse minél gazdagabb legyen, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gondolatait szavakba tudja önteni. Én főleg iskolásokkal dolgozom, és sokuknál azt tapasztalom, hogy nagyon nehezen fejezik ki magukat, néznek rám, várják, hogy kitaláljam a gondolatukat. Emellett fontos, hogy a nyelvtani szerkezetek helyreálljanak, a toldalékrendszer kiépüljön, hogy tudják, a hangok hosszúsága hogyan változik a nyelven belül (pl. alma-almák). Fontos a fonéma- és a fonológiai tudatosság, vagyis az, hogy a gyermek hozzá tud nyúlni a szavak mélyebb szerkezetéhez, azaz tudja, hogy egy szó mely hangokból tevődik össze, és tud velük manipulálni (pl. a radiátor szóban melyik volt a második szótag, vagy egy szóból a magánhangzók cseréjével milyen másik szó kapható), ez az írás és az olvasás, a helyesírás alapja.

Lányok esetében legkésőbb két-, fiúknál pedig két és fél évesen meg kell jelennie a beszédnek. Logopédiaszűrést iskoláskorig háromszor végeznek — részletezi. Először háromévesen, amikor a logopédus azt figyeli meg, hogy a beszédfejlődés elindult-e, és megvannak-e az életkornak megfelelő nyelvtani szerkezetek. Ha hároméves korban még nem beszél a gyerek, mindenképp fontos a beszédindító terápia megkezdése. Ötéves korban azt ellenőrzik, hogy a beszédhangokat helyesen ejti-e, akárcsak iskolába induláskor, illetve hogy a nyelvtani szabályokat, szerkezeteket elsajátította-e a gyermek, valamint azt, hogy van-e esetlegesen diszlexia vagy diszgráfia kialakulásának veszélyére mutató jel.

— Ideális esetben, a probléma súlyosságától függően, heti egy vagy két alkalommal 30—45 perces foglalkozásokon fejlesztjük a gyermekeket. Minimálisan egy évig, ám általában két évig foglalkozunk velük, ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy el merjem engedni bármelyik gyermek kezét.

Környezeti hatás vagy genetika áll a háttérben? Már nem állja a régi felfogás, mely szerint 70:30 (vagy egyesek szerint 80:20) arányban a genetika okolható a gondokért. 50-50 százalékban oszlik meg a felelősség.

— Nagyon fontosak a környezeti tényezők, melyekről igazából mi gondoskodunk a gyereknek. Sokkal gyorsabb tempójú az életünk most, mint régen volt, ezért kevesebb olyan dolog fér bele, amely a kicsik számára fontos lenne a maguk életkorában. Ilyen például a beszélgetés. Manapság az este nem a családi beszélgetésé, hanem a gyors tusolásé, majd az alvásé, mesére már nem biztos, hogy jut idő, nincsenek meg a nyugodt pillanatok, hogy a lecsengés megtörténjen a gyerekekben. Ha beszélgetünk, azt is sokkal gyorsabban tesszük, hiszen a beszédtempó is felgyorsult. A gyerekeknek nincs elég idejük szabadon játszani, nagyon kötött az időbeosztásuk. A környezet az, ami folyamatos hatással van a gyerekek beszédfejlődésére, illetve nagyon nagy mértékben a tanulási képességükre is. Pici baba korban az a legfontosabb, hogy az ellátás mellett arra is odafigyeljünk, hogy naponta, minél többször szemtől szemben vele, túlartikuláltan például állathangokat utánozzunk, mondókákat mondjunk, és mutogassunk együtt, amit akkor is folytatni kell, amikor elindul a beszéd. Ha sok mondókát, verset tud a gyermek, azzal biztosan megalapoztuk a szókincsét, és a nyelvtani szabályokat is könnyebben el tudja így sajátítani. Ha emellé mesét is olvasunk neki, és nemcsak este, elalvás előtt, hanem napközben is, több alkalommal, azzal meg tudjuk előzni a beszéddel kapcsolatos problémákat, illetve a tanulási zavarokat. A mese az egyetlenegy olyan eszköz, amely által ki tud fejlődni a képzetalkotás. A meghitt együttlétek, a foglalkozások, a rajzolások, a gyurmázások, a séták, a fára mászás, a játszóterezés mind-mind fontos a gyermeki létben — sorolja. — Sokszor a tanulási nehézség hátterében is ugyanez áll, a kevés mozgás és a digitális eszközök. Mozgásszegény életmódot élnek ma a gyerekek, holott napi három órát folyamatos mozgással kellene tölteniük. Nincs meg a gravitációhoz való alkalmazkodása a testnek, ügyetlenebbek. Amikor ülnek, és tévét néznek vagy videójátékokat játszanak, teljesen más agyterületek aktiválódnak, mint amelyeknek hétéves korig kellene. Ebben az időszakban alakulnak ki azok az idegi kapcsolatok, amelyekkel majd egész életünkben gazdálkodunk, és amelyeket csak a mozgással tudunk kialakítani. Hároméves korig egyáltalán nem kellene digitális eszközökkel találkozniuk a gyerekeknek, utána is napi legfeljebb 10–15 perc az elfogadható, egy hétéves gyermeknek pedig napi fél óránál nem kell több, helyette mozognia, tevékenykednie kellene, mert érik, fejlődik még az idegrendszere, és ezekre a hatásokra van a szervezetének szüksége.

Szabadkán a fejlődési tanácsadóban két logopédus foglalkozik a gyerekekkel, Topolyán a Társult Iskolák Általános Iskolai Szakszolgálatban, ahol Ágota dolgozik, szintén, tehát a szakemberek az állami intézményekben is elérhetőek, magánúton pedig egyre többen vannak, akár intézményi, akár otthoni fejlesztés keretében. A Magánhangzókra hangolva a Nidus Együtt a Gyermekek Fejlesztéséért Egyesület kiadásában jelent meg, a Grafoprodukt nyomdában készült, illusztrációi Pesti Emmát dicsérik. A Kockica EcoToys tulajdonosa, Sándor Szilvia segített megrajzolni az ajakállásokat, nála készültek a falapok, a lektorálás pedig Blaskó Tünde munkája. 1000 dinárért vásárolható meg a Nidusban, illetve az EcoToysban, ám mivel a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott kiadványról van szó, nagy részét ajándékba adják. Eddig Bácskossuthfalván, Törökkanizsán tartottak bemutatókat, a következő a topolyai Bethesda Szeretetszolgálatban lesz.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Oktatás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..