Vajdaság más települései után a nyugat-bácskai Bezdánban is megalakult a települési értéktárbizottság. Ennek célja a helyi értékek megőrzése és azok megismertetése a szélesebb közönséggel is.

A sebesfoki híd Bezdán mellett

Halászlé, damaszt, neves paprikatermelők, gyógyfürdő, számtalan tó, csatorna és fok — egyebek között ez jut az átlagember eszébe, ha Bezdán kerül szóba. Ám a felsoroltakon kívül sok-sok meglepetést tartogat még ez a néhány ezres település, melyet hajdan méltán emlegettek a Ferenc-csatorna menti Párizsként is, a pezsgő kulturális és művelődési élete miatt. A századelőn megfordult itt Blaha Lujza, Honthy Hanna és sok más híresség is. Emellett Bezdánnak jelentős dunai kikötője, saját hírlapja és igen tevékeny műkedvelői köre volt.

A Baja—Bezdán-csatorna

Jelenleg a bezdáni kulturális élet tartóoszlopa a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, mely a helyi színház épületének sikeres visszavásárlása és teljes felújítása után egy új célt tűzött ki maga elé: nemrég kezdeményezték a települési értéktár létrehozását, és azóta hivatalosan is megalakult a Bezdáni Értéktár Bizottság, mely jelenleg hat taggal működik. Elsődleges feladata, hogy egy-egy helyi érték felkutatása és kategorizálása után lehetőleg szakirodalommal alátámasztott rövid ismertetést írjon, fotókkal illusztrálva. Később a bizottság javaslattételként feltölti azt a www.ertektar.rs oldalra, ahol az adminisztrátorok jóváhagyása után egy központi felületen, a Vajdasági Magyar Értéktárban a felterjesztett helyi értékek bárki számára elérhetőek.

A Duna Bezdánnál

Sok munka vár az újonnan megalakult Bezdáni Értéktár Bizottságra, hiszen a falu igen gazdag történelmi, kulturális, eszmei és épített örökséggel is bír.

Sipos Erzsébet, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta, miért előnyös Bezdán számára a helyi értéktár megalakulása.

— Bezdán nagyon különleges adottságú település. Valóságos átjáróház vagyunk, mivel a falunk a horvát—magyar—szerb hármas határon helyezkedik el, emellett köztudomású, hogy vizek és erdők veszik körbe, ami tovább növeli a hely turisztikai vonzerejét. Aki idejön, turistaként vagy csak átutazóban az Adriai-tenger vagy Baja felé, az nem is sejti, hogy mi mellett halad el. Ezen szeretnénk változtatni, és a helyi értéktár megalapítása első lépés lehet efelé. Aki eddig Bezdánba tervezett jönni, annak nem állt rendelkezésére semmilyen rendszerezett információ, mely alapján a helyi látnivalókról vagy értékekről tájékozódhatott volna. Azzal, hogy a településre jellemző ételek, épületek, termékek mind elérhetőek lesznek, könnyebbé válik az idelátogatók dolga, és természetesen azoké is, akik esetleg csak távolról, a számítógép mellől szeretnék jobban megismerni a vidéket. Persze ennek a reklámnak a pozitív hozadékát később a helyi termelők és a vendéglátóipar is érezheti.

Kanizsai Ilona tanítónő is az értéktárbizottság tagja. Már régóta foglalkozik a helyi értékek megőrzésével, kutatásával és továbbadásával. Amellett, hogy néptáncot oktat, a bezdáni népszokások, népviseletek is érdeklik. Leginkább a szellemi kultúra területén tett javaslatokat az értéktár számára.

— A régi, bezdáni népszokások iránti érdeklődésem leginkább a férjem családjának köszönhető, mert náluk volt olyan idős családtag, aki rengeteget adott át nekem ebből a tudásból. Ezt én hasznosítottam is a munkám során, hiszen a tanítványaimat különféle versenyekre vittem, ahol bemutattuk például a helyi lakodalmas szokásokat vagy a népi gyógymódokat. Szerencsére többnyire feljegyeztem azt, amit az idősektől hallottam, így ez a temérdek információ — a temetkezési szokásoktól kezdve a mesterségeken át egészen a népdalokig — most mind az értéktár javára válhat.

Kiállított népviseletek a helyi színházban

Ilona számos olyan népszokást ismer, amely kizárólag Bezdánra jellemző. Ilyen például Nepomuki Szent János kultusza vagy az, hogy az esküvőket mindig keddi napokon tartották. Az is érdekesség, hogy mivel egy-egy család gyakran nem engedhette meg magának, hogy mindenkit meghívjon a lakodalomba, rozmaringhajtást ajándékoztak, hogy ezzel „kárpótolják” azokat, akik meghívót nem kaptak ugyan, de mégis részesülnének az ifjú pár öröméből. Különös szavakat is említ, mint például a kinderbál (gyermekek számára rendezett mulatság), vagy régi mesterségeket megelevenítő családi ragadványneveket, mint a Tálas Gölöncsér. Ezenfelül kiemeli, hogy a sváboknak is jelentős örökségük van Bezdánban, hiszen a faluban 1945-ig tekintélyes számú német lakosság élt.

Persze olyan helyi látni- és ennivalók mellett sem mehetünk el szó nélkül, mint például a híres Ferenc József-zsilip, melynek építése során először alkalmaztak víz alatti betonozást Európában, vagy a neves bezdáni dobostorta, melyet 13 lapból készítenek. Ezenkívül Bodrogvári Ferenc egyetemi tanár, B. Foky István író vagy Breitner János táncdalénekes nevét sem feledhetjük, akik mind Bezdán szülöttei.

A frissen megalakult értéktárbizottság és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai is elhivatottak a bezdáni múlt darabkáinak megőrzése iránt. Az egyesület például tavaly egy igen érdekes kiállítást szervezett. Közösségi munka keretében népviseleteket készítettek, játék és próbababákat öltöztettek fel, melyek a régi időket idéző szerszámokat, használati tárgyakat is kaptak a kezükbe. A kiállítást a helyiektől gyűjtött régi fotókkal tették még látványosabbá. Mindezt a bezdáni községháza nagytermében tekinthették meg az érdeklődők.

Népviseletes babák kiállítása (a szerző és Sipos Erzsébet felvételei)