A bácsfeketehegyi lelőhely kutatása évről évre újabb adatokkal gazdagítja a település középkori történetéről alkotott képet, emellett egyre világosabban rajzolódnak ki a templomromként is ismert régészeti lelőhely kialakulásának fázisai.

— Bácsfeketehegy határában, a Simonyi-dűlő területén, a Krivaja folyó partja fölé magasodó löszháton régóta ismert régészeti lelőhely maradványai találhatók. A feljegyzések szerint a helyszínen már korábban azonosították a régészeti lelőhelyet, melyet 1972-ben kisebb feltárások keretében Szekeres László régész vizsgált meg. Akkori kutatásai megerősítették egy feltehetően szakrális épület — minden valószínűség szerint egy templom —, valamint több sír jelenlétét. A kutató a lelőhelyet ekkor templomrom névvel illette — ismertette a helyszínen a régészeti lelőhely részleteit dr. Neda Mirković-Marić műemlékvédelmi tanácsos, az intézmény régésze.

A most feltárt, illetve bemutatott eredmények a hosszú évek kutatómunkája mellett a termékeny régészeti feltárásnak köszönhetően valósultak meg. Az elmúlt évek munkája ugyanis újabb ismeretekkel gazdagítja vidékünk történetének korpuszát.

A felszínen gyűjtött régészeti leletanyag már első pillantásra jelzi a lelőhely gazdagságát és rétegzettségét. A kerámia töredékei főként a XI—XIII. századra tehetők, ám XIII—XV. századi darabok is előfordulnak. A felszínen található építőanyag-maradványok feltehetően sírépítményekhez vagy a szakrális objektumhoz tartoztak. Bár kisebb számban, de az ókorhoz köthető leletek is előkerültek: ezek a II—V. században a Bácska és Bánát területén megtelepedett szarmata népességhez kapcsolhatók. A szennyvíztisztító telep energiaellátásáról gondoskodó kábelhálózat kiépítése miatt 2019-ben megelőző régészeti feltárás kezdődött, melynek során mintegy 40 m²-nyi felületet kezdtek el kutatni. Ezután a második fázisban egy középkori temető részlete került napvilágra negyvenhat inhumált temetkezéssel, továbbá néhány épület alapozási zónájának maradványaival. A sírmellékletek alapján a legkorábbi temetkezések a XI. századra, a legkésőbbiek pedig a XVI. századra datálhatók. Az elkövetkező években folyamatosan folytattunk feltárásokat: 2021-ben a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet geomágneses felmérést végzett a tisztítóteleptől északra fekvő teljes területen, 2022-ben újabb védő feltárás történt, 2023-tól kezdődően a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet rendszeres kutatásokat folytat a lelőhelyen. Az idei év során megnyitott 5 × 5 méteres szelvény (S2/2025) újabb fontos eredményeket szolgáltatott, hiszen sikerült azonosítani a templom poligonális apszisát. Az idei ásatások feltárták az apszis északi falának alapozási zónáját, mely enyhe szöget zár be, majd kelet felé tart egészen az apszis csúcsi faláig (é—d tájolás), melynek sarkaiban két támpillér (kontrafor) található. A legújabb kutatások ismét megerősítették, hogy a templom egy korábbi temető fölé épült, sőt, a sírok feltöltésében talált törmelék egy még régebbi szakrális objektum meglétére is utal — elemezte az ásatások eredményét a műemlékvédelmi szakember.

A lelőhely bemutatása során a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója, Szűcs Balázs is tartott értékelést, valamint kiemelte a régészeti lelőhelyek feltárásának jelentőségét Vajdaságban, illetve ezek kulturális és gazdasági értékét.

— Egy intézmény életében rendkívül fontosak az ilyen jellegű ásatások. Különbséget kell tennünk a két fő ásatástípus között: egyrészt ott vannak a destruktív, valamint a megelőző vagy védő feltárások. Amíg az első típus a nagyberuházások — például út- vagy vasútépítés — előtt zajlik, addig a második a szisztematikus, tervszerű kutatás, melyre csak akkor nyílik lehetőség, ha sikerül pályázati forrásokat szereznünk, akár az illetékes minisztériumtól, akár a tartományi titkárságtól. Ha évente sikerül támogatást kapnunk, folytathatjuk az ásatásokat ugyanazon a lelőhelyen, ennek eredményeként pedig végül feltárható a teljes terület, s ekkor akár már egy régészeti park létrehozása is szóba kerülhet, Vajdaságban erre jelentős potenciál mutatkozik. A tavalyi év kivételével visszamenőleg kétszer dolgoztunk már itt, ez pedig a harmadik alkalom, hogy ásatást végzünk ezen a területen. Bízunk benne, hogy ha a jövő évben újra sikerül pályázati támogatást nyernünk, befejezhetjük a feltárást. Ezzel végre teljes képet kapunk a templom építéstörténetéről és a kapcsolódó temetőről, ezután pedig lehetőség nyílik arra, hogy a lelőhely tudományos és turisztikai szempontból is méltó módon bemutathatóvá váljon — nyilatkozta az intézményvezető.

A politikum képviseletében tiszteletét tette Kudlik Zoltán, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság segédtitkára, aki szintén pozitívan értékelte az ásatások eredményeit.

— A Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság már két év távlatából folyamatosan támogatja a bácsfeketehegyi ásatásokat. Fontosnak tartjuk, hogy az itt található régészeti területen feltárt Árpád-kori település megmaradt részeit kutassuk és megőrizzük. Ennek érdekében az idei évben is támogatást nyert ez a projektumunk. Több mint 97 millió dinárt osztottunk szét különféle projektumokra, melyek a kulturális örökség védelmét tűzték ki célul. Ebből az összegből a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet is részesült támogatásban, melynek köszönhetően el tudták végezni ezeket a munkálatokat — ismertette a tartományi segédtitkár a titkárság szerepét a projektumban.

Az idei ásatásokra a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság 1,2 millió, míg Kishegyes Község Önkormányzata 200 000 dinár összegű támogatást nyújtott. 

Képek: Neda Mirković-Marić archívuma