home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Kilencven év az önkéntesség jegyében
Martinek Imre
2020.08.12.
LXXV. évf. 32. szám
Kilencven év az önkéntesség jegyében

A torontálvásárhelyi Önkéntes Tűzoltó Testület (ÖTT) 1930. szeptember 28-án alakult meg, a helyi Ipartestület kezdeményezésére. Az ÖTT logóján, illetve a testület fennállásának negyed évszázados jubileumát méltató tablóképen viszont az 1931. esztendő olvasható. Lévén a nemes szándék jegyzőkönyvbe vétetett kinyilatkoztatása, illetve annak végleges, hivatalos bejegyeztetésének időpontja között akkortájt is szükség volt némi bürokratikus időszakra.

Elnézegetve a nevezett, dátum szerint 1956-ban készült tabló szereplőit, nemcsak a testület akkori vezetőségét és rangidős tűzoltóit találom meg rajta, valamint az akkori tizenéves korosztályú utánpótlás jeleskedő tagjait — köztük édesapámat és annak édesbátyját is —, hanem a környék egyetlen tűzoltókocsijának fotóját is. Egy, az egyesület tulajdonában levő, dízelmotoros, Pionir típusú masináét, melynek helyébe a debellácsi testület tizenhárom évvel később, vagyis 1968-ban egy TAM-5500 DG típusú rohamkocsit vásárolt. Kisebb-nagyobb javítások eredményeként ez utóbbi, matuzsálemi korú (ötvenkét éves) jármű napjainkban is üzemképes, illetve bevetésre kész.


Ötvenkét évesen is bevetésre készen (a szerző felvételei)

A mögöttünk maradt évtizedek során viszont az emberállomány alaposan fogyatkozott. A dolgoknak elsősorban anyagi vetületük van, hiszen a ’90-es évek elején megkezdődő, úgynevezett lejtmenetes gazdasági tendencia eredményeként lényegében idővel szinte teljesen háttérbe szorult minden olyan közösségi aktivitás, amely előzőleg büszkén viselte magán az önkéntes jelzőt. Magyarán ez annyit tesz, hogy amíg a nevezett időszak előtt a falubeli munkásember mind szabadidejéből, mind pedig személyi jövedelméből „lazán” tudta és kívánta támogatni közösségének különféle rezdüléseit, addig a nevezett utóbbi időszak hozadékaként sokkal inkább az egyén önmagába fordulása válik trendivé.


Molnár László, a torontálvásárhelyi ÖTT elnöke

Persze vannak azért reményt sugalló ellenpéldák is. Eme, különböző fajsúlyú logisztikai megpróbáltatásokkal való küzdelmek egyikét Torontálvásárhelyen a helyi ÖTT vívja, melynek vezetését — közössége felkérésének eleget téve — Molnár László helybéli fiatalember vállalta. 2014 szeptemberében.

Noha a média újabban csak elvétve, ha egyáltalán foglalkozott a helyi tűzoltótestület mindennapjaival, az elmúlt hat esztendő során ezen intézmény berkein belül is volt számottevő aktivitás: a negyvenöt évvel ezelőtt (1975-ben) épített tűzoltóotthon épületét teljes körűen felújították, új tűzcsapot állítottak üzembe, korszerűsítve újultak meg az emeleten levő házmesteri lakás nyílászárói… Végül, ami igencsak lényeges mozzanat, hosszú idő után a (java)korabeli tűzoltókocsi is újra csatasorba állhatott. Külcsínileg újrafestve, műszakilag teljessé téve, a téli hónapok idejére pedig hóekével felszerelve. Ez utóbbi eredmények a falubeli mechanikusok, valamint a helyi Október 4-e Közművesítési Vállalat hathatós segítségével születhettek meg.

Július végi beszélgetésünk idején egyébként már a torontálvásárhelyi határban is bevégződött a kombájnozás, minek során, szerencsére, a helyi tűzoltók egyetlen riasztást sem kaptak. Ennek ellenére a jármű- és a még meglévő aktív emberállomány bizonyos fokú készenlétben állt. Afféle tartalékos battériaként, mely szükség esetén hatásos kisegítést nyújt a községi székhelyen működő hivatásos tűzoltóknak. A dolgok szépséghibája „csupán” annyi, hogy az új idők érvényben lévő költségvetési határozatai értelmében az önkéntes tűzoltóság(ok) működése szinte teljesen a donációktól függ. Továbbá a konkrét javításokhoz szükséges eszközök beszerzésére irányuló, kisebb célösszegű pályázatok eredményességétől.


 Egy korabeli fotó a közösségi hálóról: a debellácsi tűzoltózenekar 1945-ben

„Az egyesület tűzoltói minden községi, tartományi és szövetségi versenyen kiváló eredménnyel szerepeltek, mindig az első három helyezett között voltak. 1963-ban Kiss Gábor (1923—1979) parancsnok vezetésével megalakult a pionírcsapat. Az ifjú tűzoltócsapat első helyezéseket sorakoztat évről évre. […] A fiatal tűzoltócsapattal Kiss Gábor után Mérges Sándor (1950—2014) parancsnok folytatta az eredményes munkát. […] A tűzoltó testületnek eddig hét tűzoltó tisztje, tizennyolc altisztje, egy szövetségi és egy nemzetközi bírója volt. 1984-ig létezett a tűzoltózenekar. A szervezet a ’90–es évekig több mint 100 aktív taggal rendelkezett. […] Az 1999-es NATO bombázás idején 48 önkéntes tűzoltó vállalta az ügyeletességet.” (Hosszú a jegenyesor — Debelyacsa monográfiája, 2003, 432. oldal)


Testületi tablókép 1956-ból

— Jelenleg a testületi tagság száma — legalábbis papíron — harminc fő körül mozog. Ebből viszont öt embernél többre mégsem számíthatok — közli a lehangoló számadatot Molnár László elnök. Hozzátéve, hogy bár a fizikai állapot egyáltalán nem korfüggő, a fiatalok, az utánpótlás hiánya egyre inkább megérződik. Mint mondja, folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a tizenévesek korosztálya is megszólíthatóvá válik. Feltett szándékkal, hogy — ha nem is lesz majdan éppen mindegyikükből önkéntes és/vagy aktív tűzoltó — legalább egy cseppet részeltessenek abból a közösségépítő és -megtartó szellemiségből, amely az eleik számára magától értődő volt. Míg van/lesz, ki betanítsa őket.


Részlet az emlékvitrinből

A vonatkozó korabeli helytörténetben lapozgatva a 429. oldalon egy újabb kuriózum köszön rám. Feljegyezték ugyanis, hogy „a torontálvásárhelyi első (József-napi országos) vásár megrendezésekor (1873. március 16-a és 19-e között) a rendfenntartók mellett a tűzoltók is a szénapiacon voltak felsorakozva, mert a vásárnak ez a része volt leginkább kitéve a tűzveszélynek”. Régen történt, annyi biztos, de megtörtént!

S amíg a múltban elért eredményekről a vitrinben sorakozó serlegek, plakettek, korabeli fényképek és dicsérő oklevelek sora (is) mesél, a jelen pedig újabbnál újabb meglepetésekkel és úgynevezett menetrenden kívüli meglepetésekkel áll elő, a távolabbi jövőbe mutató és vezető csapásokat is gondozni illő meg érdemes vállalkozás. Lehet. Lesz. A településszintű összefogás követésre méltó példája a torontálvásárhelyi ÖTT-ben. Az első hivatalos kilencven esztendő lekerekítése után is.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..