Kilencedszer a célban

Kilencedszer a célban

Saghmeister Gábor szabadkai motorversenyző a 144 induló közül a 90. helyen zárta a 2020. évi Dakar-ralit, a Malle Moto (szerelő nélküli) kategóriában pedig az előkelő 24. helyet szerezte meg. A tizenkét szakaszból álló 42. Dakar-ralit első alkalommal tartották meg Szaúd-Arábiában, a motorosok, az autósok, a kvadosok és a kamionosok több mint 7500 kilométer teljesítése után értek célba.

A világ legnehezebb tereprali versenye 1978-ban a Párizs—Dakar útvonallal kezdődött, majd a karaván 2009-ben Dél-Amerikába költözött, az idén pedig a világ egyik leggazdagabb országából indult. A váltást a pénz tette szükségessé, hiszen a szaúdiak 15 millió dollárt kínáltak a szervezőknek a rendezésért, míg Peru, Chile és Bolívia mindössze néhány milliót tudott felkínálni. Így az elkövetkező öt évben is az ázsiai országban rendezik meg a sivatagi futamot.


Fotók: Dakar Srbija – Dakar Serbia

— A helyezést illetően a 70. hely környékére vártam magam, de a navigációs rendszerrel már az első napon gondom adódott, és az utolsó helyről, fél órával a többi motoros után rajtoltam el. Gyorsan utolértek az autók, a kamionok, a kvadok, és gyakran porfelhőben haladtam. Nem tudtam versenybe szállni velük, hiszen a szerb államtól kapott vadonatúj KTM motorom 70 lóerős, és 160-170 km/h végsebességre képes, míg az autók mintegy 600 lóerősek, és több mint 200-as sebességgel száguldanak a pályán. Az első két-három szakasz köves talajon vezetett, ekkor kezdett elegem lenni, de az idő múlásával az eredményeim is egyre inkább javultak. Ezután egy nagyon nehéz, dűnés szakasz következett, és ott borzasztóan elfáradtunk. Élveztük a motorozást, de a puha homokban nehézkesen haladtunk, a dűnék több órán át állandó társainkká váltak. A sziklás-köves talaj nem tartozik a kedvenceim közé, mivel ha elesel, akkor az éles kövek miatt nemcsak a motor, hanem a versenyző is súlyosan megsérül. A tizedik napig minden tökéletesen működött, ekkor azonban 60 km-rel a rajt után buktam, és a hátramaradt kilométereket, valamint a maradék két napot erős fájdalmak közepette tettem meg. A szerelők nélküli kategória a legnehezebb, mivel a célba érkezés után gyakran még két-három órát dolgoztam: olajat, szűrőket, gumikat, fékbetéteket cseréltem, a bukások alkalmával fellépő problémákat oldottam meg, a navigációs rendszert javítottam — mondta Saghmeister.

A Dakar rengeteg veszélyt hordoz magában, mely leginkább a motorosokra leselkedik. Az idén sajnos két haláleset történt: a 7. szakaszon a portugál Dakar-legenda, Paulo Gonçalves olyan szerencsétlenül bukott, hogy azonnal szörnyethalt, a 11. szakaszon pedig a holland Edwin Straver szenvedett balesetet, és napokkal később a kórházban elhunyt.

— Gonçalvesszel 2008-ban együtt kezdtem dakarozni, nagyon sok versenyen motoroztunk együtt, barátok voltunk. 2013-ban Marc Coma mögött a második helyen zárta a Dakart. A Hondával nem hosszabbította meg a szerződését, és átkerült a legnagyobb indiai motorgyártó céghez, a Heróhoz, mellyel kiemelkedő eredményt szeretett volna elérni. Több motoros barátomat is elveszítettem már mind közúton, mind versenyen. A motorozásban ez benne van. Számolni kell azzal, hogy egy hiba, és vége mindennek. A tizedik szakaszon hatalmasat buktam, de a védőfelszerelésem szerencsére megóvott a nagyobb bajtól, a tragédiától. Több sérülést szereztem, melyek egy-két hónapon belül rendbe jönnek — mesélte.

Az autó- és motorsport Szaúd-Arábiában nem túl népszerű, amiről a versenyzők is meggyőződhettek, hiszen amíg a többmilliós Buenos Airesben a lakosság egyharmada kint volt az utcán köszönteni a versenyzőket, addig Kiddijában, a 2020. évi Dakar céljában mindössze száz ember várta a sivatagi hősöket.


 

Magyarországot az idén senki sem képviselte, a magyarságot viszont igen, hiszen Gáboron kívül a szatmárnémeti Gyenes Emánuel is több éve résztvevője a Dakarnak, ezúttal tizedik alkalommal vágott neki a viadalnak. Nem is akárhogy, hiszen a szerelő nélküli kategóriában a leggyorsabbnak bizonyult, összesítettben pedig a 29. helyen zárta a versenyt. A motorosok között Ricky Brabec révén először született amerikai győzelem, az autósoknál a spanyol Carlos Sainz harmadszor diadalmaskodott, a kamionosoknál az orosz Andrej Karginov, a kvadosoknál pedig a chilei Ignacio Casale ért elsőként célba.

A következő esztendőt illetően Gábor elmondta, hogy még nem tudja, indul-e. A motor mellett szívesen kipróbálná az autót és a buggyt is, de addig még hosszú az út.

— Egy boszniai versenyen a jobb térdemben elszakadt a keresztszalag, a Dakaron is így indultam. Ha a motor jobbra dőlt, akkor arra kellett ügyelnem, hogy a jobb lábam ne tegyem le a talajra, mert azonnal aláfordult volna a térdem. Sétálni tudok vele, de nincs tartása. Februárban kés alá kell feküdnöm, a felépülés várhatóan mintegy kilenc hónapot vesz igénybe, így a szerb bajnokságban az idén nem állok rajthoz. A vállam sem teljes értékű, 2013-ban sérült meg súlyosan, és a bordám is fáj. Nincs tudomásom arról, hogy a Dakar visszatérne Afrikába. Jobban szeretek gazdag országokban motorozni, nem tetszik az üresség, ahol senki és semmi sincs. Ha már kint vagyunk a versenyen, akkor lássunk városokat, legyenek üzletközpontok, ahol ebédelhetünk, benzinkutak, ahol megvásárolhatjuk magunknak mindazt, amire szükségünk van. Dzsiddában még egy medencébe is betértem, ahol felkészülhettem a következő szakaszra. Számomra fontos, hogy ne legyen sivár a terep. A szabadkai származású, hat éve Szaúd-Arábiában élő pilótakapitány, Pletl Norbert és családja a rajtot megelőző héten vendégül látott bennünket, általa betekintést nyertünk a szaúdi mindennapokba. Úgy hiszem, hogy Szerbiában jó ideig nem lesz követőm, nincs, aki vállalná ezt a kihívást. A Dakaron nemcsak motorozni kell tudni, hanem a navigálás, a tájékozódás is fontos. Háromszáz jelet meg kell tanulni, tudni kell fokokban motorozni. A sivatagban való motorozás olyan, mintha az óceánon egy kis csónakban egyedül tartózkodnál, és meg kell találnod 60-80 láthatatlan szigetet. Több műszert állandóan kell követni, ami vezetés közben nem kis feladat. A Dakar nem csak a motorozásról szól, ez csak egy része a sivatagi kalandnak — mondta Saghmeister, majd megköszönte Szabadka városának, a polgármesternek, a Szerbiai Ifjúsági és Sportminisztériumnak, a Tartományi Ifjúsági és Sporttitkárságnak, valamint mindazoknak a vállalatoknak és vállalkozóknak a támogatását, akik lehetővé tették számára, hogy tizenharmadik Dakarján rajthoz állhasson.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg A Pálya Széléről rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kilencedszer a célban
A Pálya Széléről
Kilencedszer a célban
A Pálya Széléről
Facebook

Támogatóink