Maga a kiegyezés szó számunkra szimbolikus jelentéssel is bír, hiszen a hallatán legtöbben az 1867. évi kiegyezésre gondolunk. Történelmünk meghatározó eseményeként tekinthetünk rá. Sokféle nézőpontból lehet elemezgetni a témát, de a kiegyezés egyértelmű következménye a viszonylagos belpolitikai önállóság mellett egy viszonylag békés csaknem ötven év, mely alatt Magyarország jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül. A pozitív hatások közül mindenképp a gazdasági vetületet lehet kiemelni. Érdekes megemlíteni, majd eljátszani a gondolattal, hogy mi lett, illetve mi lehetett volna, ha a trónörökös nem utazik Szarajevóba, vagy más okokból nem lesz merénylet áldozata. Kevésbé ismert tény ugyanis, hogy Ferenc Ferdinánd egy tervet dolgozott ki a Monarchia államszerkezetének a megreformálására, melyet hatalomra jutása esetén valósított volna meg. Eszerint a dualista birodalom modern föderációvá alakult volna át, melyben a szláv népek is államalkotó szerepet kaphattak volna.

Szalai Attila rajza

Visszatérve az USA és Kína viszonyára, természetesen kevés dologban hasonlítható a két ország viszonya a korabeli magyar—osztrák kapcsolatokhoz, de egy esetleges, kompromisszumokon alapuló kiegyezés szintén elhozhat egy akár fél évszázados gazdasági aranykort. Egyes fejlemények az amerikai—kínai kapcsolatok új alapokra helyezését és bizonyos fokú gazdasági közeledést vetítenek előre. A geopolitikai feszültség és a bizonytalanság ugyan még mindig tapintható, de az is látszik, hogy az USA és Kína közötti tartós közeledés átalakíthatja a stratégiai versengést és új alapokra helyezheti a globális gazdaságot. Az elmúlt hónapokban a két ország közötti kapcsolatot feszültség és bizalmatlanság jellemezte. Most viszont már vannak arra utaló jelek, hogy a két nagyhatalom között egyfajta nem hivatalos közeledési folyamat van kibontakozóban.

A közeledés egyik jele, hogy az augusztus elején megkötött megállapodás szerint érvényben maradnak a 30 százalékos amerikai és 10 százalékos kínai vámok, elkerülve a korábban jelzett sokkal magasabb, 125—150 százalékos tarifák bevezetését. Magas szintű diplomáciai mozgások is történtek. Marco Rubio amerikai külügyminiszter személyesen találkozott kínai kollégájával, és mindketten az együttműködés fontosságát hangsúlyozták. A két nagyhatalom viszonyában egy Trump—Hszi-csúcstalálkozó hozhatna fordulatot, ami egyáltalán nem elképzelhetetlen. A stratégiai bizalmatlanság tehát továbbra is tetten érhető, miközben azt is érdemes figyelni, mi történik a háttérben.

A gazdasági közeledésre utaló jelként fogható fel, hogy a Boeing tárgyalásokat folytat 500 repülőgép eladásáról kínai légitársaságok számára. A kereskedelmi megbeszélések részeként az Egyesült Államok arra szeretné rávenni Kínát, hogy négyszerezze meg az amerikai szójababvásárlást. Korábban felmerült a kínai diákok vízumkiadásának felfüggesztése is, végül azonban Trump nem kevesebb mint 600 000 kínai diák amerikai tanulmányait engedélyezte. Jelenleg már csaknem 300 000 kínai fiatal tanul az Egyesült Államokban, ami milliárdos bevételeket hoz az USA számára.

Ha tartós közeledés indulna el az USA és Kína között, annak fontos eredménye lehet az ellátási láncok újrarendeződése. Az USA és az EU közötti viszony azonban még feszültebbé válhat. A közeledés az amerikai vállalatoknak és az amerikai exportnak kedvezhet, még inkább háttérbe szorítva ezzel az Európai Uniót. A két nagyhatalom között azonban sok a megoldatlan kérdés. Ha azonban a kölcsönös előnyök mentén sikerülne közös nevezőre jutni, az a világgazdaságban egy új korszak kezdete lehetne.