Elfogadta a Szerbiai Parlament a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, a büdzséről szóló vita még soha nem volt ilyen rövid és ilyen agresszív. Az ellenzéki képviselők nem vettek részt az ülésen, a jelen lévő 146 képviselő igen szavazata azonban elegendő volt a büdzsé elfogadásához.
A Köztársasági Képviselőház őszi ülésszakának második ülése hétfőn kezdődött 68 napirendi ponttal. Ezt a tervet még el tudták fogadni a képviselők, ám már ekkor érződött a feszült hangulat. A politikusok végül még egy kérdésben tudtak döntést hozni, elfogadták Goran Vesić és Tomislav Momirović miniszteri lemondását.
Később azonban a kormánypárti és az ellenzéki képviselők elkezdtek egymásnak beszólogatni, ez vezetett dulakodáshoz, majd verekedéshez. Az alapprobléma az volt, hogy Ana Brnabić házelnök nem akarta napirendre tűzni azt a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet ellenzéki képviselők nyújtottak be, ahogyan arról sem akart vitát indítani, hogy alakuljon-e parlamenti bizottság, mely az újvidéki vasútállomáson november 1-jén történt tragédia körülményeit vizsgálná.
A kedélyek egy rövid időre megnyugodtak, amikor egyórás szünetet rendeltek el, hogy gyászülést tartsanak Dragan Marković Palma, az Egységes Szerbia néhány nappal korábban elhunyt elnöke számára, ám az ülés már nem tudott nyugodt hangnemben folytatódni.
Pedig a 68 napirendi pont közül a legfontosabb a Szerbia 2025. évi költségvetéséről szóló törvény megvitatása lett volna. Ám ehhez sem szólt hozzá senki. A parlamenti ülésből így nem tudhattuk meg, hogy mire számíthatunk jövőre, de Siniša Mali pénzügyminiszter korábban a szerbiai közszolgálati televízióban már beszélt róla, így tudjuk, hogy a jövő évi büdzsé 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Az ország kiadásai elérik a 2660,2 milliárd dinárt, a bevételek pedig a 2346,2 milliárdot. Az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 46,5 százaléka lesz.
Siniša Mali azt is bejelentette, hogy az ország olyan jól áll gazdaságilag, hogy nem januártól, hanem már decembertől 10,9 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, vagyis a mostani átlagos 390 euróról 436 euróra növekedik az idősek bevétele. Emelkedik a közszférában dolgozók bére is 8 százalékkal, sőt, az oktatásban dolgozók 11 százalékos emelésre számíthatnak, a minimálbér pedig 13,7 százalékkal növekszik a következő évben. A pénzügyi tárca vezetője szerint a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ígéreteihez híven 2027-re 1400 euróra emelkedjen az átlagfizetés.
Jövőre nagyberuházásokra a GDP 7,4 százalékát szánják, folytatják az infrastrukturális projektumokat, új autópályákat, közutakat és vasutakat építenek, a régieket felújítják, illetve iskolák, óvodák és kórházak renoválását és építését is tervezik. Emellett természetesen nagy erőkkel dolgoznak a Nemzeti Stadion felépítésén és az EXPO 2027-tel kapcsolatos építkezéseken.
Mindez nem hangzott el az ülésen, így azt sem tudhatjuk, hogy az ellenzéknek ezekkel a tervekkel kapcsolatban milyen kifogásai vannak.
A szerdai szavazónapot az ellenzéki képviselők bojkottálták, a jövő évi költségvetésre 146 képviselő szavazott igennel.
Fotó: RTS/2
