Kiállás a magyar kormány mellett

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Kiállás a magyar kormány mellett

A közelmúltban megtartott budapesti békemenetben, amely a jelenlegi magyar kormánnyal vállalt szolidaritást jelképezte, számos határon túli magyar civilszervezet és polgár is részt vett. A Vajdaságból, avagy a Délvidékről érkezők is voltak a menetben, többek között Zsoldos Ferenc, az MNT ale...

A közelmúltban megtartott budapesti békemenetben, amely a jelenlegi magyar kormánnyal vállalt szolidaritást jelképezte, számos határon túli magyar civilszervezet és polgár is részt vett. A Vajdaságból, avagy a Délvidékről érkezők is voltak a menetben, többek között Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke is, aki civilként, vagyis magánemberként jelent meg a tüntetésen. Mivel civilszervezetek révén vett részt a megmozdulásban, az ott szerzett benyomásairól beszámolva kitért a polgári szervezetek jelenlegi helyzetére és az MNT által támogatott, készülő civilstratégiára is.
- Előrebocsátom, hogy én a CET által kerültem a békemenetbe, és hadd mondjam el röviden, hogy mi is tulajdonképpen ez az új szerveződés. December 9-én a magyar parlamentben ünnepélyesen megalakult a mintegy 350 civilszervezet tömörítő Civil Együttműködési Tanácskozás nevet viselő Kárpát-medencei civil együttműködési hálózat. A megalakulás konkrét célja a határon átívelő nemzeti integráció erősítése a civilszférán belül. Ez egyelőre nonprofit szerveződés, azaz nincs bejegyezve, és nem úgy működik, mint egy szövetség, hanem inkább mint egy tanácskozás, melynek azonban elnöksége is van. Kilenctagú az elnökség, és az elnök mellett minden magyarlakta régióból van egy alelnök is. Ennek a szerveződésnek lettem tehát az alelnöke, elnökének pedig Csizmadia Lászlót választottuk, akinek a javaslatára január közepén nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a szervezet. Ott dőlt el tulajdonképpen, hogy az egy nemzetben való gondolkodás elve alapján szolidaritása jeléül a Civil Együttműködési Tanácskozás is részt vesz a magyar kormány melletti tüntetésen. Mint ismeretes, ekkor már nagyban folytak a nemzetközi támadások a kormány ellen. Tehát tulajdonképpen csatlakoztunk a január 21-ei megmozdulás szervezőihez, akik ismert, főként a Magyar Demokrata és a Magyar Hírlap berkeiben publikáló közírók voltak. Magáról a békemenetről csak annyit, hogy óriási tömeget mozgatott meg, mintegy négyszázezer embert, aki jelezni próbálta a világnak, hogy sértő, ami Magyarország ellen folyik, és sértő az a méltánytalanság is, amely nemcsak a kormány, hanem az egyszerű civil polgárok ellen is irányul. Ez tehát egy figyelmeztetés volt az EU-nak, hogy az általa erőltetett újfajta kommunikációt a magyar emberek nem tűrhetik a végletekig. Vagyis azt üzente, hogy ne az EU szabjon meg mindent, ne avatkozzon bele folyton a magyar belügyekbe, főleg pedig ne a tapasztalt módon. A megmozdulás célját talán Fricz Tamás politológus fogalmazta meg a legjobban, amikor azt mondta, hogy a tömeg nem volt EU-ellenes, olyan emberekből állt, akik a keserű tapasztalatok miatt szkeptikussá váltak Európával szemben. Azt is fontos még kiemelni, hogy ez nem a kormány által szervezett tüntetés volt, hanem civilszervezetek és civil emberek kezdeményezték, és mint ismeretes, jelentős tömegek csatlakoztak hozzá.
Zsoldos Ferenc a békemeneten kívül a civilszervezetek jelenlegi helyzetéről és a készülő civilstratégiáról is beszélt a Hét Nap olvasóinak:
A stratégia kapcsán elmondhatom, hogy lassan túl vagyunk a kérdőíves szakaszon. Ez azt jelenti, hogy több mint négyszáz szervezet juttatta vissza kitöltve az intézményünk által kiadott kérdőíveket. Igaz ugyan, hogy feldolgozásuk rengeteg munkával jár, de a Délvidéken működő többi mintegy hatszáz civilszervezet adataira is kíváncsiak vagyunk. Jelenleg Ricz András és jómagam fórumokat tartunk, a jelentős részükön már túl vagyunk. Ezek nagyon érdekes rendezvények, éppen ezért ügyelünk rá, hogy akit érdekel, az a Délvidék bármely pontjáról részt vehessen rajta. Tehát úgy próbáltuk kijelölni a helyszíneket, hogy azok Zombortól Ürményházáig minden területre kiterjedjenek. A tapasztalatokat összegezve egyértelműen megfigyelhető, hogy az emberekben erősödött az összefogás, illetve az integráció iránti vágy. Egyre kevésbé tekintik egymást ellenfélnek a különböző nézeteket valló civilek. Megnövekedett a kooperatív hajlam és az együttműködési szándék. Sok helyen megfogalmazódott az a szándék, hogy például közös adminisztratív személyzetet hozzanak létre, ne csak közös könyvelőt, hanem akár közös pályázatírókat is. Tulajdonképpen tehát a civilszervezetek leküzdötték a gyermekbetegségeiket, és rájöttek arra, hogy együtt erősebbek, és együttes erővel többet elérhetnek a jövőben. A terveinkről pedig még annyit mondanék el, hogy először is feldolgozzuk a kérdőíveket, lesznek még mélyinterjúk, utána pedig elkészítenénk a stratégia kereteit. A stratégiatervet egy hónapos közvitára bocsátanánk, és csak utána véglegesítenénk. Azt szeretnénk, hogy ne csak általános szólamok legyenek benne, hanem akciótervek is, és ezekhez igazítanánk a támogatáspolitikát. Erre azért van szükség, hogy ezekben a forráshiányos időkben a pénzek jelentős részét a civilek tervének megvalósítására fordíthassuk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink