— Ha valami fontos történik, ott kell lenni, még ha lőnek is.
— Az újságírás nem csak háborús tudósításokból áll.
    
Csernai Adrien a vitanyitó gondolatokra reagálva elmondta: nagyon sokszor előfordul, hogy az újságíró a terepen szembesül a körülményekkel.
— Az újságíró a helyszínen dönti el, hogy mely határig megy el, amit mindig meg kell vitatni a kollégákkal, akik elkísérik.
Marossy Géza több háborús övezeten is járt, szerinte különbséget kell tenni a városi problémák során felmerülő konfliktushelyzet és a háborús övezetben kialakult helyzet között.
— Ott kell lenni, és ismerni kell a helyzetet, amiről be akarunk számolni. A háborúban a riporter mindig valaki oldalán áll, egy oldalról tudósít, viszont maga dönti el, hogy mi az, amit leír. A haditudósítók sosem szaladnak előre, általában már ismerik a többi médium képviselőit ezeken a területeken, és átadják egymásnak az információkat.
Molnár Edvárd elmondta, hogy egy tüntetés sokkal kiszámíthatatlanabb a háborús övezetekben történő incidenseknél, mert a tömeg veszélyes, a csatában legalább vannak lövészárkok, és mindenki tudja, hogy ki merre lő, ami a megmozdulásokra nem jellemző.
Fürsztner Krisztián elmagyarázta, hogy az életbiztosítás az előre nem látható, véletlenszerű események anyagi kára elleni védelem, ezért az nem vonatkozik azokra, akik hadi zónába mennek.
— A nagyobb rizikófaktorú munkahelyek esetében többet kell fizetni az életbiztosításért, tehát nem ugyanazt az összeget kell befizetnie annak, aki csak a számítógép előtt ül, mint annak, aki a terepet járja.
    
— A haditudósítók rengeteg pénzt keresnek.
— Mennyit ér egy ember élete vagy biztonsága?
    
Marossy Géza szerint a haditudósítók nem elsősorban a pénzért végzik munkájukat, de mégis gazdagabbnak tűnnek, hisz egy ügynökség áll mögöttük, ami folyamatosan pénzeli őket. Elmagyarázta, hogy ez az anyagi támogatás nem az újságíró személyének szól, hanem a tudósításokért adják, azért, hogy az ügynökség hírt kapjon érte.
— A vállalatok általában a legjobb szállodákat választják, mert ott jól működő, gyors internet-elérhetőség van. Ha válságos helyzet áll fenn, akkor konténereket telepítenek ki, amelyek katonai védelem alatt állnak.
Szögi Csabát egy kulturális vetélkedőn verték meg, ahová tudósítani ment. Aki jól végzi a munkáját, az nem a pénzért csinálja, vélekedik.
— Ebben a szakmában nem kellene nagy pénzösszegekről beszélni. A haditudósító előbb fog adrenalinfüggősége miatt a csatatérre menni, mint pénzért.
Molnár Edvárd álláspontja szerint a haditudósításokért sokkal többet fizetnek, mint más riportokért, ami teljesen érthető, hiszen az effajta írások és képek iránt nagyobb az érdeklődés.
Csernai Adrien elmesélte: sokszor előfordult, hogy a kamerájával bekukucskált, illetve bemászott más udvarába egy-egy jó történet érdekében.
— Ezeket a felvételeket ugyan nem mindig használtuk fel, mert az illetékesek nem engedélyezték, de úgy gondolom, hogy néha provokatívnak kell lenni. Ha odaszólnak a rendőrök, hogy ne kamerázzunk, én biztatni szoktam az operatőrt arra, hogy ne hagyja abba a munkát. Akkor szabad ilyet tennünk, ha közterületen vagyunk, a rendőrök nem tilthatják meg az újságíróknak a munkavégzést — magyarázta Csernai Adrien.
  
— Az oknyomozó riporter is bajba kerülhet.
— Térségünkben nincs is valódi oknyomozás. Miről beszélünk?
  
Molnár Edvárd elmondta, hogy a közvállalatokhoz előre be kell jelentkezni, és engedélyt kell kérni, nem lehet spontán bemenni, és riportot készíteni, pedig azok közpénzből működnek.
A témához kapcsolódva Csernai Adrien felhívta a figyelmet a félretájékoztatás lehetőségére.
— Ha a rendőrök nem hajlandóak nyilatkozni például a magyarverésekről Szerbiában, akkor előfordulhat, hogy az újságíró nem jól tájékoztat.
Marossy Géza szerint a sajtószóvivők munkája a hárítás, ők az újságírót szükséges rossznak tartják.
Molnár Edvárd erre reagálva elmondta: a gazdagok érdeke, hogy az újságírók szegények legyenek, hiszen úgy befolyásolhatóak és lefizethetőek. Elmesélte, hogy pl. hivatalos útátadáson sokkal több politikust látni egy helyen, mint amikor valamilyen problémával kapcsolatban keresik fel őket.
   
— Olyan világban élünk, hogy már egy ferde tekintet is erőszaknak számít.
— Ez itt a Balkán, ilyen a mentalitásunk. Miért kell ezt felfújni?
  
— A politikusoknak megfelel az, hogy az újságírók ne kapjanak versenyképes fizetést, hogy ezáltal függjenek valamitől — nyilatkozta Csernai Adrien.
Molnár Edvárd kifejtette, hogy térségünkben a törvények nem védik megfelelő módon az újságírókat.
Marossy Géza szerint nincs teljesen független újságírás, szerinte az újságírónak a saját tudása szerint a legjobban kell végeznie a munkáját, de ha függetlenségről van szó, akkor azt csak filozófiai szinten lehet firtatni.
Molnár Edvárd elmondta, nagy különbséget tesznek újságíró és politikus között, különösen akkor, ha incidensekről van szó.
— A B92 Insajder nevű műsorának szerkesztője a szerbiai szurkolócsapatok vezéreiről készített tényfeltáró riportot, amiért halálosan megfenyegették, a fenyegetők azonban semmilyen büntetést nem kaptak. Most ugyanezek a személyek egy politikust vertek meg. Ezúttal le is tartóztatták őket...
— A megfélemlítés már erőszaknak számít, amit nem szabad megengednünk magunknak — mondta Szögi Csaba.