A tragikus végkimenetelű eset még a diszkóban kezdődött május 30-ról 31-re virradóra. A kiskorú áldozat állítólag ellopott egy kabátot, ezért dobták ki a biztonságért felelős emberek. Hogy pontosan mi is történt, senki sem tudja, legalábbis az ügy részletei nem kerültek nyilvánosságra. Az azonban sajnálatos tény, hogy a fiú nem sokkal azután, hogy elhagyta a szórakozóhelyet és a rendőrök igazoltatták, meghalt az utcán. Állítólag ittas állapotban volt, és hányni kezdett, halálát fulladás okozta.

Vannak, akik állítják, hogy a szerencsétlen fiatalember már felszállt az autóbuszra, amellyel az itt szórakozó fiatalok szoktak hazamenni, mások szerint viszont nem juthatott fel a járműre, mivel a kidobók feltartóztatták. A rendőrség nem nyilatkozik, az ügy egyre kuszább, noha vannak bizonyos tények, amelyek igenis utalnak rá, mi történhetett azon a hajnalon...

Ezen a szórakozóhelyen egyébként is rendszeresek a részegeskedések, sőt a tettlegességig fajuló viták is. És annak ellenére, hogy egy ilyen hajnalig nyitva tartó szórakozóhelyre tizenhat évnél fiatalabbakat tilos beengedni, a vendégek jelentős része csupán tizenhárom-tizennégy éves.

Kérésemre egy ötfős, fiatalokból álló csoport nyilatkozott a diszkóban történő esetekről.

— Soha senki nem ellenőrzi az itt szórakozók életkorát — mondja egyikük, aki szintén ide jár szórakozni már évek óta. — Egyetlen alkalommal sem láttam például, hogy valakitől személyit kértek volna. Mindenkit beengednek, csak fizesse ki a belépőt.

— Alkoholt is fogyaszthat bárki, senkit sem kérdeznek, hogy nagykorú-e — mondja a másik. — Pedig ha jól tudom, még az üzletekben sem szolgálhatják ki az alkoholos italt kérő kiskorúakat. Itt a legtöbben részegen, vagy legalábbis kapatosan érkeznek, sokan már a Szabadkáról, Magyarkanizsáról, Csantavérről és a környező falvakból induló autóbuszra is illuminált állapotban szállnak fel. A diszkóban aztán megisznak még néhány pohárral, és kész a baj. Sajnos meglehetősen gyakori a partidrog használata is.

Az oromhegyesi diszkó a környék fiataljainak kedvenc szórakozóhelye. A magyaroknak sajnos másutt nincs igazán lehetőségük a szórakozásra, ezért ide járnak egész nyáron péntek esténként. Ez a szórakozóhely ugyanis csak a nyári időszakban tart nyitva.

— A jegyszedők megmotozzák ugyan a szórakozóhelyre belépő fiúkat, de annyira felületesen, hogy bárki bármilyen kisebb méretű, de veszélyes tárgyat bevihet magával, ha eldugja a zoknijába — mondja a harmadik. — Az ajtónállók csak arra figyelnek, hogy meglegyen a belépőjegyed, meg hogy italt ne vigyél be, hiszen akkor nem náluk költesz. Hogy részeg vagy-e már, esetleg van-e nálad bicska vagy kábítószer — az senkit sem érdekel. Sok esetben voltam már szemtanúja két szórakozó fiatal közötti verekedésnek, de a kidobók beavatkoztak, sőt ők is ütötték a verekedőket. Láttam már olyat is, hogy a kidobók nemcsak kitessékelték a randalírozót, hanem ütötték is, ahol érték. Nem hiszem, hogy ezért alkalmaznák őket...

A nevelés nem a szórakozóhely feladata!

Kovács Gábor huszonnégy évig, 1986-tól 2010-ig működtette többedmagával Ludason a közkedvelt diszkót. Szerinte a szórakozóhelyre járás nem korfüggő, hanem hozzáállás kérdése.

— Volt példa arra, hogy a fiatalok már olyan állapotban érkeztek a diszkóba, hogy a biztonságiak nem engedték be őket a kapun. Ilyenkor legtöbbször kinyomoztuk a szülő telefonszámát, majd megkérdeztük tőle, tudja-e, hol van a gyereke, mikor ment el otthonról, és milyen állapotban van? A válasz általában nemleges volt, sőt még rajtunk kérték számon, hogy gyermekük miért rúgott be. Azóta a helyzet még rosszabb lett. A szülők nagy részének az a fontos, hogy a gyerek ne legyen otthon. A fiatalokat nem a vendéglátósok rúgatják be, ők saját maguk szervezik az életüket. Jobban oda kellene figyelni, hogy a gyerek hova megy, mikor ér haza, különösen, ha tizennégy-tizenöt éves fiatalokról van szó. Nem a vendéglátós feladata, hogy az igazolványokat kérje — mondta Kovács.

A szülőkön kívül fontosnak tartja az iskolák szerepét is. Szerinte az oktatási intézményekben több időt kellene a fiatalok nevelésére fordítani, mert ez nem a szórakozóhely feladata.

— Egyre fiatalabb gyerekek járnak szórakozni, egyre céltalanabbak, egyre kevesebben tudják, mihez kezdenek majd felnőttként. Ezért nem a szórakozóhelyek a hibásak, hanem a mostani társadalom, a világ által képviselt értékrend. Nem jó irányba haladnak a dolgok, s attól tartok, nagyon nehéz lesz a folyamatot megállítani és visszafordítani. Ebben a rohanó világban a fiatalok teljesen kifordultak önmagukból. Azt sem értem, hogy a szórakozóhelyek nyitvatartási ideje községenként miért különböző.

Gábor már nem működtet diszkót, de autóbuszával fiatalokat szállít a szórakozóhelyekre.

— Az autóbuszban nem engedélyezzük az italfogyasztást. Ha a fiatal alkoholos italt hoz fel a buszra, akkor megkérjük, hogy tegye le, s miután megérkeztünk, vissza fogja kapni. Arra nincs jogunk, hogy megmotozzuk őket, pedig ezzel megakadályozhatnánk, hogy szeszes italt hozzanak fel a buszra. Gyakran kérem a diszkó tulajdonosait, hogy adjanak kísérő személyt a buszba. Általában pozitívan reagálnak, de kivételek is vannak. Ha bármilyen gond merülne fel, megállítjuk a járművet, s addig nem indulunk el, míg a fiatalok egymás között nem tisztázzák a félreértést. Dulakodni nem állunk össze velük — avat be bennünket a részletekbe Kovács Gábor.

Biztonságot nyújtanak-e a biztonságiak?

A szórakozóhelyeken követelmény, hogy biztonsági emberek óvják a rendet, nem mindegy azonban, hogy kik azok a személyek, akik a közbiztonságra ügyelnek. Számos olyan eset van ugyanis, hogy a vendéglátó-ipari létesítmények látogatói leginkább éppen azoktól a személyektől tartanak, akik a személyi biztonságukért felelnek. Arról, hogy ez miért fordulhat elő, egy hivatásos vagyonvédelmi cég ügyvezetőjét, Pósa Zsoltot kérdeztük.

— Szerbiában egészen a közelmúltig nem szabályozta törvény a személy- és vagyonvédelmet. Az erre vonatkozó rendelkezéseket 2013. november 27-én fogadta el a szerb parlament, vagyis ez a kérdéskör még gyerekcipőben jár. Gyakran előfordul, hogy a megbízók olyan erős testalkatú, sok esetben kétes hírű személyekre bízzák a rendfenntartást, akiknek már a belügyi szerveknél is vaskos dossziéjuk van. A megbízó így próbálja megkerülni a járulékok kifizetését, egy bejegyzett és szabályszerűen működő cégnél ugyanis az adó, a nyugdíjalap, az egészségügyi biztosítás vagy akár az egyenruha beszámítása jelentősen megnöveli a költségeket. És amíg egy hivatásos biztonsági alkalmazott az előzetes felszólítás után — ha eredménytelen — legfeljebb arra használhatja erejét, hogy megfékezze a saját, illetve mások testi épségét veszélyeztető vendéget, és kivezesse őt az őrzött objektum területéről, addig a feketén alkalmazott biztonságiak azt hihetik, hogy rájuk semmilyen szabályok nem vonatkoznak, és ilyenkor előfordul, hogy túllépik hatáskörüket — tudtuk meg a szakembertől.

Megoldást az jelentene, ha mindenki hivatásos cég által foglalkoztatott személy- és vagyonőröket alkalmazna olyan, szerződésben lefektetett szabályok szerint, amelyeket a megbízó előzőleg egyeztetett az alkalmazottakkal. A látogatók biztonságérzetét is erősítené, ha meghatározott őrutasítás vagy rendezvénybiztosítási terv szerint járnának el a biztonságiak, ami magában foglalná azt, hogy mit tehetnek és mit nem, illetve azt is, ami alapján számon lehetne kérni a visszaéléseket mind a biztonságiak, mind a megbízó részéről. Mindezeken kívül a házszabálynak a szórakozóhelyek weboldalán való közlésével a szülők is nyugodtabban engedhetnék el gyermekeiket szórakozni. Az eredmény érdekében azonban megfelelő ellenőrzésekre és szankciókra is szükség volna, ehhez pedig az állam, a község vagy a település vezetőségének támogatása is elengedhetetlen.