Fél éve azonban azt vettem észre magamon, hogy furcsa, régen átélt érzések, várakozással teli hangulat lett úrrá rajtam. Újra számoltam a napokat, s bizony még az időt is felgyorsítottam volna. A napok múlásával egyre fokozódott az izgalom, nőttek az elvárások, s a nagy esemény közeledtével egyre türelmetlenebbé váltam. S lám, egyszer csak elérkezett. Holnap újra elkezdődik valami, amire oly régóta, egészen pontosan 2010. július 11-e óta várunk. Egy hónapnyi varázslat, amikor csakis a játék és a kerek játékszer körül forog minden. Azon a négy évvel ezelőtti forró vasárnapon, néhány perccel huszonhárom óra előtt Andrés Iniesta belőtte a spanyolok világbajnoki címét jelentő gólját, majd négy perccel később Howard Webb angol játékvezető véget vetett a döntőnek, s ezzel a XIX. Labdarúgó-világbajnokságnak is. Eltelt nem egész négy év, s holnap 22 órakor a Sao Paulo-i Corinthians Arénában, a Brazília–Horvátország-mérkőzéssel kezdetét veszi a huszadik foci-vb. Lehet, hogy az elkövetkező egy hónapban számtalan kialvatlan emberrel találkozunk az utcán, az autóbuszon, az üzletekben. Reméljük, a munkaadók is elnézik, ha a vb-t követő alkalmazott teljesítménye visszaesik egy cseppet, de tudomásul kell venniük, hogy – még ha tőlünk távol is – világbajnokság folyik! És újfent nélkülünk. De ehhez már hozzászokhattunk, hiszen ez zsinórban a hetedik világbajnokság, melyen választhatunk ugyan kedvencet magunknak, de amelyik válogatottnak igazán szurkolnánk, az oly messze van a világbajnokságtól, mint Makó Jeruzsálemtől! Persze, bízni mindig lehet, ezt tesszük már huszonnyolc éve, s amikor már mintha megpillantanánk a fényt az alagút végén, jön egy korántsem világverő válogatott, s újra bukunk egy nagyot – arccal a föld felé.

Na de egy nappal a minden eddiginél kiegyensúlyozottabbnak ígérkező futballünnep előtt nincs helye a panaszáradatnak, hiszen holnaptól hatvannégy jobbnál jobb mérkőzés vár ránk, s olyan kiváló válogatottaknak szurkolhatunk, mint az argentin, a brazil, a boszniai, a horvát, a német, a spanyol, az olasz, a francia, a belga... Ember legyen a talpán, aki előre meg tudja mondani, hogy július 13-án, a riói Maracanában mely válogatott csapatkapitánya emelheti magasba a világbajnoki trófeát.

Nekünk más dolgunk nem maradt, mint hogy társaságban vagy egyedül, otthon vagy valamelyik kávézóban élvezzük e csodás játék legnagyobb seregszemléjének minden pillanatát!