Bogarast, a Tornyos és Felsőhegy között elterülő települést tavaly október óta Pósa Tamás személyében új tanácselnök vezeti.
A fiatalembernek megfelelő tapasztalata van a település ügyeinek rendezése terén, hiszen korábban tagként, majd alelnökként tevékenykedett a helyi tanácsban.
Hét hónap nem sok idő, viszont így is sikerült néhány korábban elkezdett munkát befejezni. Felújították a közösségi termet, elvégezték az esővízcsatorna külső szegését, valamint létesítettek egy konyhát. A mintegy 500 lakosú faluból is költöztek külföldre munkavállalás céljából, ám olyanok is vannak, akik csak bizonyos időt töltenek el valamelyik nyugat-európai országban, majd visszatérnek. A Prosperitati Alapítvány pályázatait kedvezően fogadták a bogarasi gazdák, a pályázók 80%-áról nyertesként beszélhetünk.
Pósa Tamás (a szerző felvételei)
— Kevés az eladó ház, mivel a tanyán élő fiatalok közül többen beköltöztek a településre. Nemcsak a házvásárlási pályázaton voltak sikeresek, hanem az alapítványnak köszönhetően kapcsolható eszközöket és földet is vásárolhattak. Egy ifjú házaspár a tartományi pályázaton járt sikerrel, ők a városból költöztek ki hozzánk, Bogarasra. A lakosaink túlnyomó része mezőgazdasággal, azon belül főleg a seprűcirok termesztésével foglalkozik. Emellett jelen van a kukorica és újabban a paszternák is. A ciroktermelés egyébként húzóágazat, kialakult egy vevőkör, mely felvásárolja a gazdáktól a terményt. Úgy hiszem, Bogarasnak van jövője, az emberek összetartóak, nagy részük itt szeretne maradni. Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az nem fog elvándorolni. A nagygazdák házakat építenek, hiszen a gyerekeik is itt kívánnak maradni — mondta Pósa Tamás, a bogarasi helyi közösség tanácselnöke.
A vezetőség nem állított össze prioritási listát, hiszen több projektum is egyformán nagy jelentőségű. A helyi általános iskolában — ahol kombinált alsós tagozatok működnek összesen 17 tanulóval — még szenes kályhával fűtenek, ezt korszerűbb módra váltanák, valamint a nyílászárókat is szeretnék kicserélni. Mindehhez természetesen önkormányzati segítség szükséges. A szülők tanácsa szervezésében megtartott iskolabál bevételét az épület belső festésére fordítják.
Az épülő bogarasi templom
— Az intézmény a magánosítás útvesztőjébe került. Az egész terület korábban a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában állt, ebbe a csomagba egy technikai hiba folytán belekerült az iskola is. Hosszú folyamat után újra községi tulajdonba került, most a zentai Stevan Sremac Iskolaközponthoz tartozik, tehát beruházóképes. A többi, egy magánvállalathoz tartozó épületünket is szeretnénk visszaszerezni. A templomunk évek óta épül. A falak állnak, a betonkoszorú is felkerült, a cserép az udvarban van, jó lenne mihamarabb tető alá hozni az objektumot. Fontosnak tartjuk az utak zúzott kővel való feltöltését is, hiszen a tanyán élő emberek így sokkal könnyebben juthatnak be a faluba. Korábban egész hosszú szakaszokat lehetett feltölteni, most azonban a vagyon-visszaszármaztatás következtében az állami földek mennyisége csökken, ami magával vonja a bérbe adott terület és az ebből befolyó összeg — melyből megvalósult az utak zúzott kővel való feltöltése — csökkenését is. A falu központjába egyelőre két kamerát szereltünk fel, és tervben van a további bővítés. A közvilágítást korszerűbbé szeretnénk tenni. Néhány éve új kutat létesítettünk, és a vízvezetékcsöveket műanyagból készültekre cseréltük. Az új szolgáltatói törvény értelmében a helyi közösség nem szolgáltathat vizet, így ezt a tevékenységet a kommunális vállalat végzi, illetve az ebből származó bevétel is őt illeti meg. A közvagyonról szóló törvény szerint a helyi közösségeknek nem lehet sem saját bevételük, sem vagyonuk. A tömegközlekedésen javítani kellene, hiszen a napi három autóbuszjárat kevés, legalább ötre van szükségünk.
A legifjabb citerások
Virágzik a Búzavirág
A civil szervezetek közül a 2012 decemberében megalakult Búzavirág Művelődési Egyesület a legaktívabb. A felnőttasszonykóruson kívül — melyben négyen citeráznak, egy tag a köcsögdudát szólaltatja meg, heten pedig énekelnek — 2015 óta a Pipacsok citera- és énekcsoport működik még az egyesület berkeiben. A gyermekcsoportot Medve Emese, Kállai Kler, Repecki Dominik, Bálint Edina, Bálint Dávid, Eszes Éva, valamint újabb három citerás kislány, Csizmadia Ivona, Romandić Tamara és Zsoldos Titanilla alkotják, akik első fellépésükön, Szenttamáson, osztatlan sikert arattak. Az éneklésben Tóth Rozália segíti a csoportokat, a népdalcsokrok összeállítását Juhász Gyula végzi, a citerákat Fodor Ildikó hangolja, a művelődési egyesület elnöki tisztét pedig Ágó György tölti be.
— Tagjaink nagyon lelkesek, mindenki várja a heti egyszeri próbát. Korábban többen voltunk, ám betegség, továbbtanulás és külföldi munkavállalás miatt egy kissé megcsappant a számunk. Örülnénk, ha újabb jelentkezőkkel bővülne a csoport. Több alkalommal vendégszerepeltünk már a horvátországi Várdarócon, a magyarországi Birjánban, az erdélyi Alsósósfalván és a környező települések rendezvényein. Sajnos egyre nehezebben jutunk el a helyszínekre, mivel az utazást saját zsebből fizetjük. Az első népviseleti ruhánkat is mi készíttettük, ám a jelenlegi fellépőruhánkhoz már pályázati pénzekből vásároltuk az anyagot. A községi pályázaton nyert eszközökből négy alkalommal szerveztük meg a Kárpát-medencei népzenei találkozót, melyen több mint tíz vajdasági csoport, valamint horvátországi és magyarországi vendégek is megjelentek. A rendezvény elmaradhatatlan része a bogarasi lángos. Köszönet jár mindenkinek, aki hozzájárult ennek az eseménynek a megszervezéséhez, illetve sikeres lebonyolításához — mondta Ágó Erika, a Búzavirág ME csoportvezetője.
Pipacsok
A felnőttasszonykórus a Csókán megtartott KÓTA térségi szintű népzenei minősítőn dicséretes szakmai elismerésben részesült, emellett a Durindón is rendszeresen fellép. A Pipacsok csoport az idén harmadik alkalommal szerepel a Szólj, síp, szólj! elnevezésű vetélkedőn, ahol két éve bronz, tavaly pedig ezüst fokozatban részesült, a szenttamási Aranycitera vetélkedőn pedig ugyancsak ezüst fokozatot vehetett át. A csoportoknak nagy szükségük van művelődési házra, melyben közösségi eseményeket és előadásokat tarthatnának.
A kis falu nem adja fel! Kevesen vannak, viszont összefogva azon munkálkodnak, hogy a jelent fényesebb jövő kövesse.
Próbál az asszonykórus