Kevesebben termelünk többet

Kevesebben termelünk többet

Az állami tévé hírműsorában a napokban többször is elhangzott, hogy a GDP az év végéig elérheti a 4 százalékot is.

Amikor először mondták, azt hittem, csak apró nyelvbotlás, tévedés, de többször is megismételték.

Végül a bejátszásban az „illetékes” már pontosabban fogalmazott: a GDP növekedése éri el az év végéig a 4 százalékot. Így már értelmezhető, és ez ugye azt jelenti, hogy a tavalyi évben megvalósított társadalmi össztermékhez képest az idén az év végéig bruttóban 4 százalékkal többet termelünk. Ha ez valóban így lesz — és van is rá reális esély —, akkor az már figyelemre méltó eredménynek számít.

Ez a környező országokkal összehasonlítva is kiváló teljesítmény lenne, még akkor is, ha tudjuk, a várható 4 százalék nem pusztán a szorgalmunk és a jó kormányzás eredménye lesz. Az „égiek” is beleszóltak, hiszen a tavalyi aszályos év után most nagyon kedvezően alakult az időjárás a növénytermesztés szempontjából. Az árakra viszont ez negatívan hat (külön téma lehetne), de összességében „saccperkábé” 0,5—0,8 százalékot nyomhat a GDP-n az agrárium idei teljesítménye. Ha az idei jó termést sikerül most be is takarítani, a növénytermesztésben — melyben a kukorica dominál — mintegy 5,5—6 milliárd dollárnyi új érték keletkezik. 2017-ben ez az érték 4,5 milliárdot tett ki, és 14,8 százalékkal maradt el az előző évihez képest. Az ígérkező kukoricatermés különösen jó annak tükrében, hogy az idén a szokásos 1,2 millió hektár helyett mindössze 900 000 hektáron díszlik a tengeri.

A híradóban ezután arról beszéltek, hogy az idén ismét kevesebb a diák, a legtöbb iskolában kevesebb az elsős, de ahol nem, összességében ott is csökkent a tanulók száma. Persze, itt megint nem sokat tudunk meg a precíz megfogalmazás és a pontos számok nélkül, de azzal tisztában vagyunk, hogy a demográfiai folyamatok nem kedvezőek. A gazdasági és demográfiai jelenségek egymással több téren is szoros kölcsönhatásban állnak. A népesség létszáma, valamint a kor, nem és családi állapot szerinti megoszlása nagy gazdasági jelentőséggel bír. Bizonyos demográfiai fogalmakat a gyakorlatban is a gazdasági szemlélet alapján alakítanak ki — ilyen például a tankötelezettség vagy a nyugdíjkorhatár.

A népesség egésze és annak különféle ismérvek szerinti összetétele tehát meghatározza a gazdasági jelenségeket, ez azonban fordítva is érvényes. A kölcsönhatások valójában olyan egymásba illeszkedő, koncentrikus köreivel állunk szemben, ahol az egyik vagy másik körbe tartozó jelenség egyidejűleg ok és okozat is lehet. A demográfiai folyamatok sokkal inkább előreláthatóak, megjövendölhetőek, mint a gazdaságiak. Speciális jellegük és időhorizontjuk van, melyet a képzett demográfusok jól ismernek, és a rendelkezésre álló adatok alapján pontosan tudják, hogy egy nagyobb létszámú korosztály születése egyúttal esély is arra, hogy két-három évtizeden belül újra egy nagyobb létszámú korosztály szülessen, továbbá arra is, hogy hatvan-hetven év múlva a nyugdíjba menők létszáma is megemelkedjen.

A jövőben szükségszerűen bekövetkező demográfiai folyamatokra nem árt már most, idejében felkészülni. A sokszor hirtelen változó, gyakran kiszámíthatatlan gazdasági folyamatokkal ellentétben a lassan, de biztosan beteljesülő demográfiai folyamatok nagy pontossággal előre jelezhetőek. A népesedési politika, valamint a demográfusok legfontosabb feladata az lenne, hogy az általuk már most jól látható, de a társadalom számára még nem érzékelhető demográfiai folyamatokból eredő lehetőségekre és veszélyekre jól érthető módon figyelmeztessenek. A gazdaság- és a népesedéspolitikát összefüggéseiben kellene szemlélni, ami nem merülhet ki abban, hogy még jó esetben is egyre kevesebben termelnek majd mind több kukoricát.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kevesebben termelünk többet
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2019.04.15.
  • LXXIV. évfolyam 15. szám
Kevesebben termelünk többet
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2019.04.12.
  • LXXIV. évfolyam 14. szám
Facebook

Támogatóink