- Szabó Attila felvétele

A mezőgazdasági magántermelők Vajdaság-szerte készen állnak a minap megrendezett tiltakozások folytatására
Nem történt semmi új. A már megszokott forgatókönyv szerint a szerbiai mezőgazdasági minisztérium minden külön bejelentés és magyarázat nélkül hatályon kívül helyezte az egyik, néhány éve alkalmazott ,,jól bevált' rendelkezését, és egy másikkal helyettesítette - a termelők kárára. Megszüntette ugyanis a már általánosan elfogadott területalapú támogatást, amely a magángazdaságoknak hektáronkénti 14 ezer dinárt jelentett. S amely összeget a bejegyzett gazdaságok év elején, a tavaszi munkák megkezdése előtt megkaptak. Az újabb rendelet értelmében a termelők ezután a termés betakarítását követően, a termény kilogrammja után kapnak támogatást - egyelőre ismeretlen összegben. Mi az újabb rendelet lényege, és miért váltotta ki Vajdaság-szerte a termelők tiltakozását? - kérdeztük a termelőktől.
László Endre szabadkai állattenyésztő 25 hektárnyi, részben saját, részben bérelt területen gazdálkodik:
- Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy az új rendelet lényege a vajdasági parasztok ismételt átverése. Ezért is vettem részt személy szerint a városban megrendezett egyórás figyelmeztető tiltakozáson. Elsősorban azért, mert értelmetlennek, mindenekelőtt pedig károsnak tartom a területalapú támogatás felrúgását. Engem az új rendelet személy szerint is rendkívül kényesen érint, hiszen az állattenyésztőknek az új rendelet értelmében semmilyen támogatás sem jár. Az ipari növényeket állítólag majd utólag beiktatják a rendeletbe, de rólunk, állattenyésztőkről szó sem esik. Én az említett földterületen termesztett összes haszonnövényt a magam gazdaságában használom fel, egy kilónyi sem kerül eladásra, takarmányként feletetem a jószágállománnyal. Természetesen a területalapú támogatás esetén a nagyobb gazdaságok jobban járnak, de nekem évenként az a kb. 300 ezernyi dinár támogatás is nagyon jól jött: abból pótoltam a kiöregedett, tönkrement mezőgépeket. Nagydobra verik most, hogy kedvezményesen jutunk gázolajhoz - ez rendjén való is. De ha átszámoljuk, a támogatás ezen a téren is a tavalyi színvonalon vagy néhány dinárral az alatt van. Tudjuk mi termelők, hogy a miniszter nem kapott fejfájást azért, mert Szabadkán egy órát tiltakoztunk az egyik utcában. De úgy határoztunk, ha szükség lesz rá, Belgrádba is elmegyünk, traktorostul pótkocsistul - mondja a fiatal gazda.
Garajszki Róbert bajmoki magántermelő:
- Nem kell agytrösztnek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a területalapú támogatás megszüntetése elsősorban az ország déli részének érdekeit szolgálja. Így volt ez az utóbbi években mindig. Addig kalkulált a minisztérium, amíg kitalálta a módszerét, hogyan juttasson délre többet, mint Vajdaságnak. Ezért nem kell csodálkozni, hogy a megváltoztatott rendelet Vajdaság-szerte óriási felháborodást váltott ki. Ugyanabban az időben 15 vajdasági településen tiltakoztak a termelők, és nem állnak el követeléseiktől. Azt mondják: a remény hal meg utoljára. Ezért reméljük, hogy ha másért nem, hát a küszöbön levő választások végett visszaállítják a régi támogatási rendszert. Az új rendelkezéssel, a termésmennyiség utáni támogatással is elsősorban a feldolgozóipar jár majd jól, hiszen előre sosem határozzák meg a termés felvásárlási árát. Annyival kevesebbet fizetnek a termelőnek, amennyi a kilónkénti támogatás összege, így esünk majd el a támogatástól. Ebben a minden szabályt fejtetőre állító országban óriási az érdekütköztetés. Nem kell azon csodálkozni, hogy a mezőgazdaság körül mindig történik valami, mert köztudomású, hogy gubanc mindig ott van, ahonnan a gubancolók pénzt sejtenek. Azt hiszem, a vajdasági termelők ez alkalommal alaposan felkészültek a tiltakozásra, de a nyomásgyakorlás esetleg szükséges további formáiról nem kellene újságban beszélni. A bejelentett mód meghiúsítására ugyanis könnyű felkészülni.
Kiss Árpád, a Szabadkai Parasztegyesület elnöke:
- Sajnos, a nyilvános nyomásgyakorlás lassan a termelők gyakorlatává vált. Van már tapasztalatunk, ennek köszönhetően vannak kifinomultabb formái is a tiltakozásnak. Így ma már egy-egy káros kormánydöntés után a termelők maguk indítják meg a tiltakozási hullámot, és viszik jó irányba. Ebben az országban talán csak a parasztoknak vannak elvárásaik, igényeik. De nekünk is be kell látnunk, hogy más az elvárás, és egészen más a realitás. Csak az az érthetetlen számomra, miért nem fogja fel senki az illetékesek közül, hogy hiába ficánkolnak, az utolsókat rúgják, ha valóban csatlakozni akarunk az EU-hoz. 2014-ig ugyanis Szerbia vámmentes övezet lesz, az uniós rendtartási szabályok már Belgrádban vannak, és azokat nálunk is kötelezően érvényesíteni kell. A mostani tiltakozások követelése: a területalapú és fejlesztési támogatás visszaállítása, a piacgazdaság szabályainak tiszteletben tartása, földvásárlási tilalom Vajdaság területén. Azaz meg kell határozni, hogy ki vásárolhat földet elsőbbségi joggal. Ezenfelül a területalapú támogatás esetén meg kell határozni, mekkora terület számít családi gazdaságnak, mert az ezen felüli területű gazdaság már ipari létesítmény, ezért a támogatási rendszer sem lehet egyforma. A minisztérium továbbra is konokul ragaszkodik az esztelen rendeleteihez, ezért március 29-én a Tartományi Képviselőházban jönnek össze a vajdasági termelők, azok érdekvédelmi egyesületeinek képviselői és a minisztériumból az illetékesek. Ha ekkor sem jutunk közös nevezőre, a tiltakozásokat, komolyabb formában Vajdaság-szerte folytatjuk. Végérvényesen elegünk van abból, hogy a vajdasági paraszt sose kapott adekvát támogatást, de a szociális nyugalom megőrzésében a rendszer mindig ránk számított - mondja nagyon határozottan Kiss Árpád.