Nem mellékesen egészségügyi szempontból is ajánlott bringázni. A rendszeres kerékpározás bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, és segít a szívbetegségek kockázatának mérséklésében. A láb-, hát- és törzsizmok is erősödnek tekerés közben, de az ízületeket megkíméli. Az idősebbek számára is ideális mozgásforma. Sajnos ma már nemcsak azok az idősek térnek át elektromos kerékpárra, akiknél ez valamilyen mozgásszervi betegség miatt indokolt.

Az evolúció már sok olyan dolgot létrehozott, amelyet érdemes lemásolni, de a kerék segítségével történő helyváltozás a természetben nem figyelhető meg. Élő szervezet nem tud kereket növeszteni, mert annak forognia kell, ami kizárja az anyagcserét is lehetővé tevő szerves kapcsolódást. Ezért tekinthető korszakalkotó találmánynak a kerék feltalálása, mely aztán elvezetett egyebek között a biciklihez is. Nemcsak egészségügyi, de számos gazdasági és környezeti hasznot is hordoz magában a kerékpáros közlekedés. A mentális egészség szempontjai sem mellékesek. A friss levegőn történő mozgás, a természet közelsége, valamint a kerékpározással járó endorfintermelés mind hozzájárul a stressz csökkentéséhez és a jobb hangulathoz. A kerékpározás remek módja a feszültség levezetésének.

Szalai Attila rajza

Mindezek ellenére a biciklizés története alig több mint kétszáz éves. Korábban évezredeken át a ló volt a helyváltoztatás leghatékonyabb eszköze. Az állatot azonban gondozni kell. Persze a kerékpár is igényel karbantartást, de az közel sem jár annyi elfoglaltsággal, mint a lótartás. A bicikli ősének nevezhető szerkezetet az 1810-es évek elején alkották meg. A magyar elnevezés zsenialitását mutatja, hogy maga a szó egyértelműen jelzi, hogy egy pár kerékről beszélünk. A bicikli szó magyarítása az 1880-as években történt, a kerékpárt az emberpár, szempár, testvérpár, valamint más hasonló szavak mintájára alkották meg. A korabeli feljegyzések szerint Karl Friedrich Christian Ludwig Freiherr Drais von Sauerbronn báró a lovak helyettesítésére szeretett volna kitalálni egy alternatívát. Egy favázas, kétkerekű alkalmatosságot készített, melyet lábbal lökdösve lehetett előre mozgatni. Később a lábbal való hajtást pedálosra fejlesztették. Kisebb-nagyobb átalakítások követték a kezdeti időszakot. Jelentősebb áttörésnek csak a tömör gumikkal szerelt kerék bizonyult. A közvetlen elsőkerék-meghajtás váltotta fel a lábbal lökdösést, de az sem volt igazán hatékony.

A fejlesztések az 1880-as évek végére hozták el a mai bicikliktől szinte megkülönbözhetetlen formát. Érdekességként említhetjük, hogy az első elektromos kerékpár 1897-ben látott napvilágot. Talán kevesen tudják, de hadászati célokra is használták. A II. világháborúban például a magyar honvédség keretében is voltak kerékpáros alakulatok. Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot sajnos vagy eleve hadviselés céljából hozták létre, vagy megkísérelték háborús célokra is hasznosítani. Nem kerülte el ezt a sorsot tehát a kerékpár sem. A brit hadsereg kísérleti jelleggel az 1880-as években felállította első kerékpáros egységét. A Monarchia haderejében 1911-ben jelent meg négy kerékpáros vadászszázad, melyeket a háború kitörésekor vontak össze zászlóaljjá. Az 1921 és 1945 között fennálló Magyar Királyi Honvédségben — változó létszámban és feladatkörben ugyan, de — mindvégig szolgáltak kerékpáros csapatok. 

A kerékpár tehát minden túlzás nélkül korszakalkotó találmány. Fajunkra jellemzően azonban nem élünk használatának előnyeivel minden szinten. Van olyan ismerősöm például, aki az utcán elektromos kerékpárral közlekedik, otthon pedig testedzés gyanánt szoba-kerékpározik. Ha nem is tudatosan, de talán azt próbálja ezzel megmutatni, hogy neki mindkettőre telik?