Régen nagy divatja volt a képeslapküldésnek. Karácsonykor ott díszelgett mindenki szekrényén vagy tizenöt. Barátoktól, rokonoktól, ismerősöktől vagy éppen a szomszéd nénitől. A levelek nem feltétlenül külföldről érkeztek, sokszor csak egy-két városnyit utaztak. Aztán egyre kevesebb lapot hozott a posta, az e-mail és a közösségi oldalak megjelenésével lassan kiment a divatból. Manapság már egyszerűbb és kényelmesebb interneten küldeni karácsonyi üdvözleteinket, sokszor azonban csak a csoportos küldés gombra kattintunk, s ezzel minden személyességet kiölünk belőle. Ráadásul egy szép képeslapot kézbe fogni is egészen más érzés. A karácsonyi lapok története másfél évszázadra nyúlik vissza.
A képes levelezőlap előzményének a postai levelezőlapok és a borítékban elküldött üdvözlőkártyák tekinthetőek. A nyomdai úton előállított kártyák már a XIX. század elején népszerűek voltak, de a nyílt formában elküldött levelezőlapot csak 1869-től alkalmazták, elsőként az Osztrák—Magyar Postaigazgatóság területén. Az 1870-es évek elejétől illusztrált levelezőlapok is forgalomba kerültek. Sokan tulajdonítják a magukénak e hamar népszerűvé váló termék, a képeslap „feltalálását”. A porosz—francia háború idején, 1870-ben német földön készítettek olyan levelezőlapot, amelyre később egy ágyúja mellett álló tüzér képét nyomtatták, és mozgósítási célra használták. A poroszok által körbezárt Párizsban is készült hasonló termék: hazafias szimbólumokat és jelmondatokat nyomtattak a levelezőlapra, és léggömbök segítségével juttatták ki a városból. Van olyan kutató is, aki azt állítja, az első „valódi” képeslapot Bécsben nyomtatták, és egy szerb nacionalista folyóirat, a Zmaj szerkesztőinek megrendelésére készítették. Hogy melyik volt az első szabványos képeslap, azt nehéz eldönteni, de az bizonyos, hogy a képes levelezőlapot az 1878. évi párizsi nemzetközi postakonferencia fogadta el hivatalos postai küldeménynek. Németországban és az Osztrák—Magyar Monarchiában 1885-ben azt is engedélyezték, hogy ne csak a császári és a királyi posta, hanem magánvállalkozók is készíthessenek képes levelezőlapokat. A XIX. század utolsó évtizedében Németországban gyártották a legtöbb képeslapot, évente félmilliárd példányt. A német, svájci, svéd és francia kiadók külföldre is dolgoztak.
A hivatalos képeslapok küldésének szokása az 1840-es években Viktória királynő kezdeményezésére terjedt el. Az első karácsonyi képeslapot Sir Henry Cole megrendelésére J. C. Horsley illusztrálta 1843-ban. A lap közepén lévő kép egy család három generációjának képviselőit ábrázolta, akik a címzettre emelik poharukat. A központi kép melletti két oldalon jó cselekedetekre buzdító jelenetek láthatóak, melyeken ételt és ruhát adnak a szegényeknek. Az első karácsonyi képeslapból 1000 készült, és darabonként egy schillingért árulták. A nyomtatás fejlődésének köszönhetően egyre népszerűbbekké váltak ezek a lapok, és 1860-ra már igen nagy számban gyártották őket.
Angliában az első karácsonyi üdvözlőkártyák a nevükkel ellentétben nem téli vagy vallási témákat ábrázoltak, inkább a tavasz közeledtét jelző virágok, tündérek és egyéb színes ábrák szerepeltek rajtuk. Népszerűek voltak a gyerekeket és állatokat ábrázoló, humoros és szentimentális képek is.
1873 karácsonyán a Prang és Mayer nyomda kezdett el szélesebb körben gyártani üdvözlőlapokat az angol piacra. Egy évvel később már Amerikában is értékesítették őket, s e miatt az úttörő tevékenysége miatt nevezik Louis Pranget az amerikai karácsonyi képeslap atyjának. Az Egyesült Államokban az 1840-es évek végén jelent meg az első ilyen nyomtatvány, de akkor még annyira drága volt, hogy az emberek nagy többsége nem engedhette meg magának. Később a csomagolópapírhoz hasonlóan a Hall fivérek által a Hallmark képeslapjai terjedtek el tömegáruként 1915-ben, és a mai napig ez a legnagyobb képeslapgyártó cég. Az 1900-as években a karácsonyi képeslapküldési szokás egész Európában elterjedt, és különösen Németországban vált népszerűvé. A XX. század folyamán jól jövedelmező üzletnek számított e termékek készítése. A lapok külseje az ízlés és a nyomdai technika átalakulásával együtt változott. A brit királyi család képeslapjain általában az elmúlt év jelentős eseményeihez kapcsolódó portrékat ábrázoltak. A Fehér Házból Dwight D. Eisenhower amerikai elnök idején, 1953-ban küldték el az első hivatalos üdvözlőlapot. Ezek azóta is az elnöki rezidencia egyes helyiségeit ábrázolják, neves amerikai művészek tolmácsolásában. 1961-ben mindössze 2000 címzettnek küldtek képeslapot, ez a szám 2005-re 1,4 millióra emelkedett.
Napjainkban egy nagy-britanniai jótékonysági szervezet folytat minden évben kampányt a karácsonyi üdvözlőlapok összegyűjtésére és újrafelhasználására. A környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása mellett adományokat is elfogadnak, melyek új fák ültetését is lehetővé teszik. Tizenkét év alatt több mint 600 millió képeslapot hasznosítottak újra, aminek eredményeként 141 000 fát tudtak elültetni.
Manapság valóban nagyon kevés embernek jut eszébe képeslapot vásárolni és küldeni. Legalábbis a régi, klasszikus formában. Az online változatnak azonban szerintem semmi varázsa nincs. Ezért aztán azt javaslom, fogjunk össze, és hozzuk újra divatba a kézzel írt karácsonyi képeslapok küldését! Az idén már lekéstünk erről, de jövőre örvendeztessék meg önök is szeretteiket egy régi, klasszikus karácsonyi képeslappal, hogy a postások ne csak a reklámanyagot dobálják be hozzánk.
