Képes üzenetek a múltból
Fehér Márta
2022.05.20.
LXXVII. évf. 20. szám
Képes üzenetek a múltból

Tudta-e, hogy Palicson a leányfejes emlékkútra, ahol napjainkban Paligo Palus története olvasható, egykoron Kosztolányi Dezső verssorait vésték? Vajon hogyan reagálna, ha egy újvidéki montázsképeslapról (melyen kilenc kis kép látható egy-egy épületről) a szabadkai leventeotthon (a mai Jadran épülete) köszönne vissza? Hallott-e már a versec-fehértemplomi borvidék egykor világra szóló borairól — s arról, hogy az 1880-ban megjelenő filoxéra miatt a verseci szőlők 90 százaléka kihalt? Megannyi érdekes történeten és lenyűgöző, XIX. század végi, XX. század eleji képeslap által ismerheti meg vidékünk múltját, ha kezébe veszi a Délvidéki képeslapok című könyvet.

A magyarkanizsai Vajdasági Kutatóközpont Egyesület kiadásában 2020-ban jelent meg Fejős Sándor, Forró Lajos és Molnár Tibor könyve, ám a koronavírus-járvány miatt csak most mutatták be a kiadványt a József Attila Könyvtárban. 83 képeslap meséli el a történelmet, melynek megértését segíti a szerzők-szerkesztők három tanulmánya: A Délvidék történeti vázlata 1867—1920 (Bács-Bodrog; Torontál; Temes; Szerém vármegye), Politikai és társadalmi változások a két világháború között Délvidéken (Oktatáspolitika a két világháború között a Délvidéken; A két világháború közötti délvidéki magyar nyelvű sajtó helyzete az 1941-es impériumváltásig), Pillanatképek Bácska 1945–45 közötti történetéből címmel.


A könyv szerzői: Molnár Tibor, Fejős Sándor és Forró Lajos

A három szerző különbözőképpen közelítette meg a téma feldolgozását és a kötetbe kerülő képeslapok kiválasztását: Forró Lajost a képeslapok szövegei által rekonstruálható vagy millió kérdést felvető személyes történetek motiválták, Fejős Sándor a településtörténetekre helyezte a hangsúlyt, Molnár Tibor pedig egy-egy épület vagy intézmény történetét mutatja be (a zentai képeslapokat áttekintve az egykori városházáról megtudjuk, hogy 1911. április 16-án leégett, és a mai monumentális épület 1914-ben készült el, a Honvédek a városháza előtti téren képaláírást viselő képeslapon pedig rácsodálkozhatunk, hogyan festett egykoron Zenta főtere, és továbbgondolva összevethetjük a mai városképpel) — hangzott el a könyvbemutatón.

A zombori római katolikus templomot ábrázoló képeslap alatti szövegből megismerhetjük Tihanyi Ferenc karpaszományos őrvezetőt, akinek 1942 áprilisában valaki — valószínűleg otthonról — a következőket írta: „Feri! Ma sokat gondoltunk Magára!”, az 1925-ben Kispestre Szolcsányi Ferencné úrnőnek küldött, a zentai Népkertet ábrázoló képeslap kapcsán megtudhatjuk, hogy a rekreációs célokra létesült park munkálataiba bevonták a városi segélyben részesülőket is, akik fél napszámmal „adóztak” a Népkert létrehozásáért. A könyvet lapozva arra is választ kapunk, miért írta 1934-ben Bubi a barátnőjének azt, hogy „Kedves Bözsi! Ezen a héten itt leszek Kanižán…”

— Nem a kötettel indult a munkásságunk, melyet a kutatóközpont által művelünk, hanem a gyűjtéssel, mely jó néhány évvel ezelőtt elkezdődött — mondta Forró Lajos történész. — Véleményem szerint egyetlen dolog áll meg hosszú távon, ez pedig a tudomány, ez az egyedüli, ami időtálló. Így próbáltunk meg hozzáállni a képeslapokhoz is, illetve a készülő második kötetünkhöz, melynek egy hónap múlva lesz a bemutatója, s kanizsai fotókból állítottuk össze. A könyv gazdag irodalmi és levéltári forrásjegyzékben, mely kiindulási alapot nyújthat mindazok számára, akik a Délvidék történetével szeretnének foglalkozni.

— Az összes kötet közül, melyet szerkesztettem és írtam, a Magyarkanizsa monográfiája 1848—1945 címűre vagyok a legbüszkébb, a Délvidéki képeslapok pedig a kedvencem — fogalmazott Fejős Sándor történész, majd hozzátette, azért, mert nem csak Kanizsáról szól. — Persze kellő súllyal szerepel benne Kanizsa, a források tekintetében is. Kettős funkciója van a könyvnek: egyrészt a képeslapok által a legfontosabb az emlékezetkultúra ápolása, másrészt a három tanulmány az impériumváltásokkal terhelt Délvidék meghatározó időszakait tárgyalja, egy szintézist ad az Osztrák—Magyar Monarchia délvidéki területén levő városokról, régiókról, és megtalálhatóak a könyvben a vallási, nemzetiségi és egyéb statisztikák is.

— Közhely, ám igaz: egy kép többet mond, mint ezer szó, és ez a képeslapokra, a fotókra is igaz. Azt azonban tudni kell, hogy a képeslapok egy idealizált világot mutatnak be, azt, ahogyan a település szeretné, hogy mások lássák. Ezért szerepel a képeslapokon általában középület vagy főutca, mely látványos. A kistelepülések is igyekeztek magukat pozitív színben feltüntetni ezeken a képeken — magyarázta Molnár Tibor levéltáros. — Tudni kell, hogy a XX. század elején az egyszerű nép írásbelisége elég alacsony színvonalon volt, hiszen az átlagember talán egy-két osztályt járt ki, ha valakinek megvolt a négy osztálya, az már nagy teljesítménynek számított. Viszont egy furcsa tény, hogy az I. világháború kirobbanása miatt előrelépés történt a postaforgalom területén. Miért? Azért, mert a katonák a frontról, különösen a hadifogságból, csak fotók által tudták tartani a kapcsolatot az otthoniakkal. Egy kúlai orvos, aki egy sebesültszállító vonaton teljesített szolgálatot — medikus volt, amikor kirobbant a háború, és behívták —, az egész Monarchiát beutazta, s képeslapokat küldött mindenhonnan, egy több mint húsz képeslapot tartalmazó gyűjtemény ez, mely gyönyörű kézírással íródott — sajnos ebbe a kötetbe ezek a darabok nem kerültek be, hiszen a Délvidékre korlátozódtunk.

A magyarországi képeslapsorozatok tömeges gyártása a millenniumi év (1896) keretében indult meg, a dualizmus végén készültek a legigényesebb, a legszebben kidolgozott, a Délvidék számos települését megjelenítő tájlapok — olvasható a könyvben. — A két világháború közötti periódusban jóval kevesebb anzix (látképes postai üdvözlőlap) került ki a helyi nyomdákból, több esetben átdolgozva a monarchiabeli képeslapokat, a települések elnevezését szerbesítve feltüntetve, míg a második világháború alatt, az 1941-es impériumváltás után tömegével jelentek meg a képeslapok, s ebben a korszakban gyakoriak voltak a képes levelezőlapok is, melyeket rendszerint a frontszolgálatot teljesítő katonák küldtek szeretteiknek.    

A Délvidéki képeslapok című könyv 1200 dináros áron vásárolható meg a magyarkanizsai kiadónál.

Fényképezte: Puskás Károly

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..