Kell-e bevásárlóközpont a Tisza-partra?

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Kell-e bevásárlóközpont a Tisza-partra?

Erre a telekre épül a Mercator üzletközpont - a szerző fotójaZentán, a Tisza-parton, a Révész-szoborral szemben van a város egyik legszebb és legattraktívabb telkének tartott üres terület, amely fontos szerepet játszott az elhíresült, de azóta már lezárult Mercator-ügyben. Amely a közvéleke...

Erre a telekre épül a Mercator üzletközpont - a szerző fotója

Zentán, a Tisza-parton, a Révész-szoborral szemben van a város egyik legszebb és legattraktívabb telkének tartott üres terület, amely fontos szerepet játszott az elhíresült, de azóta már lezárult Mercator-ügyben. Amely a közvélekedés szerint a volt polgármester bukását is okozta. Vagy legalábbis hozzájárult ahhoz, hogy Juhász Attila tizenkét év után távozzon a város éléről. Igaz, a telek most már - úgy tűnik - véglegesen elkelt, de a polgárok többsége ebbe a ténybe még mindig nem nyugodott bele. Azt ellenzik, hogy üzletközpont épüljön a város közvetlen központjában. Egyesek csak magukban vagy baráti társaságban adnak hangot az elégedetlenségüknek, mások különböző internetes fórumokon mondják ki kételyeiket, aggályaikat és elmarasztaló véleményüket.
A legmagasabb-e a legkedvezőbb?
Az első, később botrányosnak bélyegzett pályázat után a községi elnök úgy határozott, a szlovén Angis Kft. (az ismert Mercator üzletlánc is hozzájuk tartozik) kapja meg a területet. Döntését azzal magyarázta, hogy a nyertes a szupermarketen kívül vállalta a városi parkoló és egy mozi létesítését, valamint működtetését is. A másik igénylő, a Senta-Promet Rt. ezt természetesen nem hagyta ennyiben, és felháborodott hangú közleményben tiltakozott. Hangsúlyozták, ők tették a legkedvezőbb, a több mint kétszázezer eurós ajánlatot, de a város első embere ezt a döntő fontosságú tényt egyszerűen figyelmen kívül hagyta, és a telket a 130 000 euróval kevesebbet felkínáló, és ezzel a licitálásban csak az utolsó, harmadik helyre került cégnek adta. Ezzel a - véleményük szerint - törvénytelen cselekedetével megalázó helyzetbe hozta a csaknem 400 személyt foglalkoztató helyi vállalatot. Az is érzékenyen érintette őket, hogy a végzés indoklása alapján csak azért kínáltak ilyen irreálisan magas árat, hogy lehetetlenné tegyék a konkurencia betörését a zentai piacra és megakadályozzák a külföldi tőke befektetését. Hozzátették azt is, hogy az emlegetett mozinak és parkolónak semmi köze sincs a kiíráshoz, mert ilyen kitételek nem szerepeltek a nyilvános bérbeadási pályázatban. Végül leszögezték, az égbekiáltó szabálytalanságok miatt a Senta-Promet Rt. fellebbez a példa nélküli eredmény ellen.
A szlovén Angis Kft. itteni tanácsadója védelmébe vette a döntést. Szerinte a város a maga számára legkedvezőbb ajánlatot fogadta el. Úgy vélekedett, cégük és együttműködő partnerei hosszú távon számos előnyt jelentenek, újabb beruházásokat hoznak és munkahelyeket teremtenek.
Az ügy epilógusaként Újvidéken alá is írták a zentai Tisza-parti Révész-szobor előtti telek bérbeadásáról és az üzletközpont kiépítéséről szóló szerződést. Közben lezajlottak a választások, javában tartott a nyár, és azt kezdték rebesgetni, hogy fordulat állt be a Mercator-ügyben, amely Juhász Attila újbóli jelölését is kétségessé tette. A városházáról csak annyi szivárgott ki, hogy jogi hiányosságok miatt valószínűleg megismétlik a pályázatot.
Az új polgármester, Pék Zoltán, a beiktatását követő ülés után azonnal nyilatkozott az újságíróknak. A feltett kérdések között természetesen szerepelt a Mercator is.
- Most nem mélyednék bele, hogy hol is tart jelenleg az ügy. Annyit viszont elmondhatok, hogy az esetet megfelelő mederbe tereljük, a területet törvényes árverésre bocsátjuk, és aki a legtöbbet adja érte, azé lesz. A városrendezési tervet pedig már korábban elfogadták - mondta a sajtónak. Majd egy későbbi tájékoztató során megtudtuk, a község kamatostul visszaadta a befizetett összeget, és ismét kiírta a pályázatot. A nyilvános árverésen 22 euró körül lesz a kezdőár négyzetméterenként.
A gesztenyefás sétány és a bevásárlóközpont
Aztán az év vége előtt kiderült, mégiscsak Zentára jön a Mercator, miután a 78 ezer eurós alapárú árverésen a legkedvezőbb összeget ajánlotta, mintegy 152 ezer eurót. A licitáción ismét részt vett a Senta-Promet Rt., valamint egy budapesti vállalkozó. A Révész-szobor előtti üresen álló területet 99 évre adták bérbe a szlovén cégnek, amelynek a városrendezési tervet figyelembe véve bevásárlóközpontot kell építenie, parkolóval. A törvény értelmében a munkálatokat egy éven belül el kell kezdenie, három év múlva pedig át kell adnia a kész objektumot.
Az esettel foglalkozó cikkek kapcsán különböző hozzászólások kerültek fel a Magyar Szó internetes portáljára. A legtöbben határozottan vallják, semmiféle üzletközpontnak nincs helye a Tisza-parton, mert tönkreteszi a legszebb városrészt. Természetesen senki sem szeretné, ha a telek maradna a mostani elhanyagolt állapotában, de jogosnak tűnik a kérdés, hogy a gyönyörű, gesztenyefás sétány mellé hiányzik-e a forgalmi dugó, a benzingőz, a zaj, a tömeg. Sokan töprengenek azon: a város vezetősége hogyan képzelte el az üzletközpont ellátását, hol és melyik irányból közlekednek majd a tehergépjárművek? A viccesebb kedvűek hozzáteszik, talán leviszik a föld alá, esetleg a Tiszán, hajókkal oldják meg, mert az biztos, hogy nem kerékpáros áruszállítást alkalmaznak. Van, aki csak egyetlen mondatot fűz az egészhez: ''Hihetetlen, hogy mik történnek a polgárok többségének az akarata ellenére”, vagy: ''Sajnállak, Zenta!” Mások azt tartják furcsának, hogy nemcsak az önkormányzat, hanem az ellenzék is hallgat, pedig most lehetne politikai poénokat szerezni. Kinek az érdekeit képviseli az önkormányzat, ha nem a választópolgárokéit? Mit kell a választópolgároknak csinálniuk, hogy az ő véleményük is meghallgatásra találjon? - sorjáznak a dilemmák, de akadnak olyanok is, akik aláírásgyűjtésre buzdítanak. Íme még egy vélemény: ''Ez olyan ügy, amely nem hagy hidegen egy zentait sem. Hogy ma mit építünk a Tisza-partra, azt az unokáink is látni fogják, mint ahogyan a mi generációnk is látta a Floragenexet a Népkertben vagy a malmot a Tisza-parton. A kommunista világban talán nem sok beleszólása volt az egyszerű halandónak a nagyok dolgába, de ma kitől kell félni?” Valljuk be, kevés önkormányzat engedi meg magának, hogy ne nyilatkozzon, ha valami kapcsán ennyi a talány - szögezi le az egyik fórumozó, a másik viszont ezt gondolja: ''Mindenesetre, amint az előző, úgy az új polgármesternek a zsebe sem marad üresen, legalább 99 évig nem fog éhezni a családja.” Sőt: ''A Mercator 99 évre kapta meg a területet 152 000 euróért. Ez azt jelenti, hogy havonta fizet érte 128 eurót! Ez vicc, nem? Zentán egy kétszobás lakás bérlése kerül ennyibe...”
Konkurencia és új munkahelyek
Mivel sokan hiányolják az illetékesek magyarázatát, hozzászólását, az esettel kapcsolatban megszólaltattuk a jelenlegi és a volt polgármestert. Pék Zoltán nyilatkozata kezdetén leszögezte: tényeket mond, nem találgat.
- Az előző önkormányzat zárt borítékos rendszerben licitációra vitte ezt a telket, amelyet a Mercator nyert meg 70 ezer euróért. Kifizette az adót, a területet pedig telekkönyvileg is a nevére íratták. A keletkezett joghézagot kihasználva visszaszolgáltatták a telket az önkormányzatnak, mi pedig kamatostul visszaadtuk a pénzt, és kiírtuk a nyilvános árverést. A kikiáltási ár 78 ezer euró volt. Bizonyára akadnak olyan kifogások, hogy párszázezer euróval kellett volna indítani, de ezt nem tehettük meg, mert a vonatkozó szabályzat nem teszi lehetővé. Az érvényben lévő tarifarendszerünk alapján ennek a területnek a négyzetmétere 22,08 euróba kerül. Én azt sem bántam volna, ha egymillió euróért kel el, de az utolsó ajánlat 152 ezer euró volt, ennyiért kellett odaadnunk. Nincs ebben semmi sumákolás, hiába fordult meg a polgárok fejében, hogy egyes önkormányzati vezetők, vagy konkrétan én pénzt kaptam ezért, erről szó sincs. Aki a legtöbbet kínálta, az kapta el a telket, mert az árverés erről szólt. Hogy milyen épületet húz fel az új tulajdonos, az a városrendezési tervtől és a mi szakembereink éberségétől is függ. Vannak bizonyos feltételek, amelyeket teljesíteniük kell. A tervet a Mercator készíti el, a kivitelezőt is ők választják ki, de a jóváhagyást a mi urbanisztikai szakembereink adják meg. Úgynevezett látványtervet még nem láttam, hiszen egyelőre a különböző engedélyek beszerzését sem kezdték el. Azt bizonyára mondanom sem kell, hogy a szükséges dokumentumok, a különböző környezetvédelmi tanulmányok mind pénzbe kerülnek a befektetőnek. Bizonyára pár millió euró lesz a költsége, mire elkészül az épület. Ha véletlenül régészeti leletekre akadnak - egyes idősebb zentaiaktól hallottam, hogy ez is előfordulhat -, az ásatásokat is a terület tulajdonosának kell finanszíroznia.
Belgrádban és Újvidéken is a város központjában van a Mercator, de még sohasem láttam a környéken nyerges vontatókat. Az ellátás megszervezésébe nincs beleszólásunk, de bizonyára kis teherautóval is el tudják intézni, ha van a közelben raktáruk. Egyébként két utcára, a Szép és a Jovan Đorđević utcára lesz kijáratuk.
Kicsit bosszant, hogy sokan arról beszélnek, a leendő üzletközpont elcsúfítja majd a várost, a forgalommal, a parkolással törődnek, de az senkinek sem jut eszébe, hogy konkurenciát hoztunk a városba és új munkahelyeket teremtünk?
Juhász Attila szerint a kérdéses telekre egykor idősek otthonát terveztek, de az újabb elképzelések alapján üzleti célú objektum épülhet oda.
- Ez benne van a városrendezési tervben is, amely közvitán volt, tehát minden érdeklődő polgár véleményezhette. Például a sportcsarnok is a tervekben már tizenvalahány éve a Népkertbe van előirányozva. Aztán egyeseknek most jut eszébe, amikor már elkezdődött a kivitelezés, hogy ott rossz helyen lesz. Ennek a teleknek a sorsa sem most dőlt el. Építészetileg, formailag meg van szabva, milyen épület kerülhet a Tisza-partra. Az más kérdés, hogy a zentaiak abban gondolkodnak, amit látnak, ahova vásárolni járnak. Pedig csak meg kellene nézniük, mit épített a Mercator Újvidéken a belvárosban, a Naftagas-palota mellett.
Az első alkalommal is licitáció volt, de akkor zárt borítékos ajánlatokat kértem. A polgármester végrehajtó szerv is, tehát én intéztem az ügyet. A joghoz állítólag értő emberek egyébként azt mondták nekem: azt választhatom a pályázók közül, akit előnyösebbnek ítélek meg. Vagyis, akit én akarok. Ebből lett az úgynevezett Mercator-ügy, amelyet mostanra szerencsére sikerült tisztázni. Az új önkormányzati struktúra megismételte a pályázatot, és mi történt? Mégiscsak a Mercator nyert. Azok, akik először a leghangosabbak voltak, hogy elkótyavetyélem a telket, most alulmaradtak az ajánlatok során. Csak annyit értek el, hogy halasztódott minden, hiszen már megkezdődhetett volna az építkezés. Hogy a már meglévő bevásárlóközpontok mellett mit akarunk még eggyel, legyen a Mercator dolga, gondolkozzon ő rajta.
Egyébként a korrupció és a telekspekuláció emlegetése a helyi folklór része. Még nem volt Zentán olyan jelentős beruházás - és itt gondolhatunk akár a tűzoltólaktanya vagy a városháza építésére is -, hogy a korabeli sajtó ne emlegesse a visszaélést.
* Árulja el, de őszintén, ha kérhetem, mennyi pénz ütötte a markát a Mercator-ügy kapcsán?
- Semennyi. Ha én akkora összeget tettem volna zsebre, mint amekkoráról a városban beszélnek, akkor a telket nem most adják el. Ismétlem, nem kaptam semmit, de ha kaptam volna, akkor is vissza kellett volna adnom most, amikor elölről kezdődött az egész folyamat.
* Hogyan látja, valóban a Mercator-ügy miatt nem lehetett tovább polgármester?
- Szerintem nem. Nem azt mondom, hogy ennek a telekügynek nem volt semmilyen szerepe a kérdés eldöntésében, de ez esetleg ürügy lehetett, nem ok.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink