XVII. alkalommal helyezték el az emlékezés virágait a csúrogi sintérgödörnél, az 1944-45-ben kivégzett magyarok tömegsírjainál. A megemlékezésen, mely eddig nem tapasztalt érdeklődés közepette zajlott, ez alkalommal a csúrogi szerbség képviselői is megjelentek. Milan Radomir, az 1942-es csúrogi razzia emlékét ápoló civilszervezet elnöke és a szervezet titkára, Mina Jurišin is ott volt a rendezvényen, és virágot helyeztek a többszörösen tönkretett és megalázott emlékkereszt tövébe. Az emlékműsor egyházi szertartással kezdődött, melyet Fuderer László óbecsei, Bogdán József tordai és Brasnyó Ferenc kishegyesi katolikus plébánosok celebráltak. Teleki Júlia köszöntője után a Magyar Országgyűlés nevében Ékes Ilona, a Fidesz képviselője, a Nemzeti Összetartozás Bizottság tagja köszöntötte az egybegyűlteket.
- Szeretnénk mindent megtenni, hogy minél előbb nyugvópontra kerüljön a csúrogi emlékmű helyzete is, és hogy méltó körülmények között tudjunk itt megemlékezni halottainkról. Heves indulatokat ébreszthetnek bennünk az itt történtek, mégis azt gondolom: azonkívül, hogy fontos tenni a dolgunkat szívósan, kitartóan, nem magalkuvóan, a végső szónak a szeretetnek kell lennie - mondta. Varga László, a szerbiai parlament európai integrációs bizottságának az elnöke a VMSZ képviselői nevében szólt a megemlékezés közönségéhez.
- Az elmúlt megemlékezések minden alkalommal egyfajta elvárásról szóltak, a bocsánatkérés igényéről - emelte ki Varga, majd rámutatott a vagyon-visszaszármaztatási törvény hiányosságaira, s kiemelte: szerinte a hamarosan alkalmazandó restitúciós jogszabály rendezi a vitatott kérdéseket. Varga köszönetet mondott a magyar államnak azért a hatékony segítségért, amelyet egyik magyar kormány részéről sem tapasztaltak a délvidékiek az elmúlt húsz évben.
Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja alkalmi beszédében Budapest Belgrádnak címzett világos üzenetét fogalmazta meg, és követelte a bűnösök megnevezését:
- Magyarország Szerbiával a jó kapcsolatok ápolására törekszik, s arra, hogy déli szomszédunk előbb-utóbb részese legyen az európai struktúráknak és értékrendnek. Ugyanakkor a magyar kormány szinte hihetetlen nemzeti egységet felmutató támogatással egyértelművé tette: az olyan törvények közegében, mint amilyen a vagyon-visszaszármaztatási törvény, mely újfent rögzíti a magyarok kollektív bűnösségét, az Európai Tanács decemberi szavazásakor nem tudja támogatni Szerbiának még a tagjelölti státuszát sem. Voltaképpen alig működnek a létrejött akadémiai vizsgálóbizottságok. Mind a mai napig nem tudhatjuk, hogy név szerint kik voltak e szörnytettek elkövetői.
Mina Jurišin, az 1942-es csúrogi razzia emlékét ápoló civilszervezet titkára is szólt az emlékezőkhöz.
- Egyesületünk két éve alakult meg azzal a céllal, hogy megőrizzük az 1942 januárjában bekövetkezett sajkásvidéki, újvidéki, óbecsei és szenttamási razzia ártatlan áldozatainak az emlékét. Emellett mi küzdünk az összes ártatlan áldozat jogaiért, megbecsülésükért, valamint a rájuk való méltóságteljes megemlékezésre való jog biztosításáért. Azért vagyunk most itt önökkel, hogy egyetlen ártatlan áldozat se legyen elfeledve, hogy soha ne ismétlődjenek meg az 1942-es, 1944-es és 45-ös események - fogalmazott Jurišin. A megemlékezésen részt vett dr. Becsey Zsolt, a magyar miniszterelnök tanácsadója, Dobák Lászlóné, a Csongrád megyei önkormányzattól, Pásztor Bálint, Fremond Árpád és Kovács Elvira VMSZ-es parlamenti képviselők, dr. Branislava Berić a Vajdasági Képviselőház alelnöke, Knézi Péter, Óbecse polgármestere, valamint a Thán Fivérek Értelmiségi Kör képviselői.
Az alkalmi műsorban fellépett Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész, Hajvert Ákos Radnóti-díjas szavaló és Teleki Júlia, aki saját versét adta elő. A megemlékezés végén elhelyezték az emlékezés koszorúit.