Szenteleky Kornél Sztankovics vezetéknéven született Pécsett 1893 júliusában. Családja 1898-ban költözött Zomborba. A gimnáziumi érettségi után Pesten szerez orvosi oklevelet. Pályafutását Garán kezdi, majd Ószivácon folytatja haláláig, 1933. augusztus 20-áig. Irodalmi tevékenykedésének kezdetét az 1918-ban megjelent Kesergő szerelem című regényétől datálják. Később a Bácsmegyei Napló munkatársa lesz, majd 1922-től az I. világháború után újrainduló magyar irodalmi életnek a szervezőjévé, központi alakjává válik. Szerkesztésében jelennek meg a legfontosabb lapok (Vajdasági Írás, A Mi Irodalmunk, Kalangya) és az első vajdasági magyar novellaantológia, az Ákácok alatt, azonkívül az ő nevéhez fűződik a Bazsalikom kötet megjelenése (modern szerb költők antológiája) is. Sokrétű tevékenységéért (az intézményes magyar könyvkiadást is ő sürgette) ,,Vajdaság Kazinczyja'' névvel tisztelik utódai, akik immár 45. alkalommal zarándokoltak el sírjához, hogy elhelyezzék rajta a kegyelet virágait.
A Szenteleky Napok szervezői az idén is tartalmas műsorral várták az irodalmárokat és a művészeket. A Fiatal képzőművészek tárlatát Lázár Tibor óbecsei-zentai festőművész nyitotta meg. A kiállítás Acsai György, Bicskei Anikó, Mészáros Nóra, Stepanov Toll Eleonóra, Tóth Alisa és Vass Szabolcs műveiből állt össze.
A Szenteleky Napok Tanácsának díszülése a Híd Kör fiataljainak irodalmi összeállításával kezdődött. A Kedves Kornél című műsor betekintést nyújtott a Pastyik László által szerkesztett Szenteleky irodalmi levelezése című gyűjteményes kötetbe, melyet a Forum Könyvkiadó Intézet, valamint a Szenteleky Napok Tanácsa adott ki a hármas jubileum alkalmából, akárcsak a Bordás Győző szerkesztésében napvilágot látott Szenteleky emlékezete című könyvet. Pastyik László irodalomtörténész kiemelte, hogy a levelek dokumentumértékűek, először az író halálának 10. évfordulója alkalmából állították össze, most pedig, 80 évvel később megpróbálta őket kibővíteni, újraszerkeszteni. Bordás Győző könyvét elsőként Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója méltatta, majd maga a szerző is szólt róla. ,,Szenteleky nyelvújító is volt. Nyelvezete felfrissítette, megújította a vajdasági magyar irodalmat, ezért nevezte el őt Herceg János vajdasági Kazinczynek'' — mondta a Szenteleky emlékezete kötet szerkesztője. A mű a Szenteleky Napok történetét dolgozza fel 1968-tól 1993-ig.
Az emléknapon átadták a Szenteky Kornél Irodalmi Díjat. Az idén Pogány Margit apatini születésű, Zomborban élő nyugalmazott tanárnő érdemelt ki e rangos kitüntetést Ami az életrajzokból kimaradt című művelődés- és helytörténeti munkájáért. A kötetet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet adta ki.
— Jólesett mindaz a szép és jó, amit a könyvemről mondtak, valamint az is, hogy további munkára buzdítanak — mondta a díjazott. — Már eszembe is jutott néhány dolog, amit okvetlenül meg kellene még említeni...
A Bazsalikom Műfordítói Díjat a kortárs szerb írók, költők műveiből megjelent E-szerelem című antológia szerzői, a Híd folyóirat köré csoportosuló fiatalok kapták — Ördög Mónika, Virág Árpád, Kovács Hédi, Kovács Hanna, Gyuráki Sarolta, Lenkes László, Bognár Dorottya, Vlahović Annamária, Orovec Krisztina, Kovács Izabella, Glavinić Vékás Éva, Drozdik-Popović Teodóra és Mačković Anna.
A díszülésen Szarvas Melinda a határon túli magyar irodalomról értekezett. Előadásának címe: A szomszéd kertje... volt.
Az ünnepségen felköszöntötték a 80 esztendős Borbély János műfordítót, aki ezután hálásan idézte fel emlékeit, később a kúlai Népkör, a veprődi Kossuth Lajos, a cservenkai József Attila és a sziváci Szenteleky Kornél Művelődési Egyesület szórakoztatta a vendégeket.
A Szenteleky Napok az író emléktáblájának és sírjának megkoszorúzásával ért véget.