Az általános gimnáziumot Zentán fejezte be, majd tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, valamint később a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta környezetmérnöki szakon. Már a gimnázium negyedik évében talajremediációval kapcsolatos kutatómunkába kezdett Szegeden.

— Vajdaságban és a Dél-Alföldön nagy területeken intenzív mezőgazdasági termelés folyik, így a termőtalajok sok helyen jelentősen szennyezettek, a többi közt a túlzott műtrágyázás és a növényvédő szerek toxikus bomlástermékeinek jelenléte miatt. Mindezek túlhasználata csökkenti a talaj termőképességét, és a benne lakó élőlényekre is káros hatással van. E toxikus anyagok egy része felszívódhat a haszonnövényekbe is, tehát fontos hangsúlyozni, hogy a szennyezésmentes vagy alacsonyabb szennyezettségű talajokból kinyert termény sokkal egészségesebb, és általában magasabb a tápanyagtartalma is. A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatómunkánk során az eleve a talajban természetesen előforduló baktériumok közül olyanokat kerestünk, amelyek hatékonyan lebontják a talajban található bizonyos növényvédő szerek toxikus maradványait. Röviden összefoglalva: a megfelelő mikróbákat kitenyésztettük, felszaporítottuk, és a „takarítást” helyettünk ők végzik majd el a talajban egy olyan sajátos enzimkészlettel, amely kulcsfontosságú a szennyeződés lebontásához — mondta Zsolt.

Raffai Zsolt (a szerző felvétele)

A magyarkanizsai fiatalember az egyetemi évei alatt Budapestet túlságosan nyüzsgő, szmogos, zajos városnak találta, és emiatt tanulmányai befejeztével gyakornokként Mórahalmon, majd Magyarkanizsán kóstolt bele a nemzetközi projektmenedzsmentbe. Ám közben felébredt benne a kalandvágy, és elsősorban a tenger közelsége, valamint a mediterrán éghajlat miatt néhány barátjával Máltán próbált szerencsét, ahol csaknem öt évet töltött el.

— A szigetországban a talaj-kármentesítés nem volt igazán felkapott kutatási terület, ezért az angolnyelv-tudásom és a projektmenedzsment terén szerzett tapasztalatom elég volt ahhoz, hogy felvegyenek a máltai Környezetvédelmi és Erőforrásügyi Hatósághoz. Hatalmas igény volt a munkánkra, mivel a sziget méretéhez képest az országban rengeteg, még a brit megszállás idejében épített, üzemanyagot és egyéb kőolajszármazékokat tároló egység található, melynek komplex kármentesítési projektuma igen nagy jelentőségű. Nekünk a kollégáimmal az volt a feladatunk, hogy véleményezzük a helyi és a külföldi szakemberek által benyújtott kármentesítési terveket és projektjavaslatokat — tudtam meg.

Egy idő után Zsolt rájött, hogy a kormányhivatalban végzett munka, annak beskatulyázottsága miatt, hosszú távon nem lesz ideális számára, és egy Máltán megismert szerbiai jóbarátjával úgy döntöttek, saját vállalkozást indítanak, mely több szakmai és személyes szabadságot adott nekik. Munkaerő-toborzó és tanácsadó vállalkozást nyitottak, mely az ország legjövedelmezőbb iparágaira, a vendéglátó- és az építőiparra fókuszált. Ketten vezették a céget, így a főbb irányvonalakról és a terjeszkedés dinamikájáról saját maguk dönthettek, emellett az sem volt elhanyagolandó szempont, hogy nagyobb jövedelemre tettek szert, mint a korábbi állami munkahelyen. Öt év elteltével Zsolt — főleg Málta egyre csak fokozódó túlzsúfoltsága és zajossága miatt — egy újabb szigetországban, Cipruson kezdett dolgozni.

Zsolt (jobbra, zöld nadrágban guggolva) strandröplabdában is sikeresnek bizonyult (Raffai Zsolt archívuma)

— Máltán, a kormányhivatalban betekinthettem az öt—tíz éves országos fejlesztési tervekbe, melyekből egyértelművé vált számomra, hogy a kormány a részben szabályozott túlépítésre fókuszáló fejlesztési útvonalat választotta hosszú távon. A parkokat és a zöldterületeket folyamatosan felszámolták, helyettük parkolókat és betondzsungeleket hoztak létre, ami nekem egyáltalán nem tetszett. A saját vállalkozásunk szemszögéből pedig fontos volt felismernem, hogy mivel Málta egy Budapestnél kisebb méretű szigetország, lassan kezdtünk kifogyni az új potenciális üzleti partnerekből. Emiatt munkaerő-toborzó kezdeményezésünkkel Cipruson próbáltam terjeszkedni — szerbiai üzlettársam a családjával Máltán maradt —, ám az időzítés nem bizonyult a legszerencsésebbnek, mivel felütötte fejét a koronavírus-járvány. Sajnos kénytelen voltam leállítani az új bővülési ágazatot. Cipruson szakmai kapcsolati hálót építettem, megpróbálkoztam a karrierfejlesztési tanácsadással. Az angol nyelv, a matematika és a kémia területén korábban fiatalok korrepetálásával töltött éveim során szerzett gyakorlati tudásomat valamelyest átformálva és továbbfejlesztve, valamint továbbképzéseken való részvétel után kötetlen karriertervezési és életvezetési tanácsadást nyújtottam a helyi fiataloknak — főleg a gyakorlati készséget igyekeztem nekik átadni. Közben teljes munkaidős állást is találtam, tehát a COVID-időszak ellenére nagyon szépen összeállt a kép — mondta Zsolt.

Két év ciprusi élet után úgy döntött, hogy a szigetországban mellékfoglalkozásként induló, korrepetálással vegyített karriertanácsadást Magyarkanizsán folytatja tovább a helyi és a környékbeli fiatalok között. Jelenleg teljes munkaidőben egy amerikai cég szerbiai leányvállalatának dolgozik távmunkában, emellett Ivanović Laurával, a helyi ifjúsági iroda koordinátorával együtt már két sikeres karriertervezési és -fejlesztési workshopot tartott, melyeken a résztvevők a távmunkaéletmódhoz legszükségesebb gyakorlati készségeket tudták elsajátítani. A workshopok során élethű álláskeresési és munkahelyi helyzetekbe próbálták bevonni a fiatalokat, és próba-állásinterjúkat is tartottak nekik, valamint önéletrajzokat és kísérőleveleket turbóztak fel a hatékony álláskereséshez.

— A világjárvány teljesen átalakította a legtöbb nagyvállalat munkaszervezési rendszerét és céges kultúráját is. Viszonylag sok nagyobb vállalat teljes egészében áttért a távmunkára vagy a hibrid munkabeosztásra, tehát az utóbbi esetén az alkalmazottak néhány napot otthon, néhány napot pedig a céges irodában dolgozhatnak. Az időbeosztás szabadsága és a saját otthonból nyugati cégeknek nyugati fizetésért végzett munka rendkívül vonzó a legtöbb fiatal számára, tehát ezek tükrében a workshopok során gyakorlati tanácsokat, trükköket, tapasztalatokat osztottunk meg velük a sikeres távmunkaéletmódra való áttéréshez. Hazaköltözésem legfontosabb tényezője a család, a régi jóbarátok közelsége volt, és az, hogy hosszú távon itthon tervezek boldogulni. Meglátásom szerint az orosz—ukrán háború nagy bizonytalanságot hozott Európára és az egész világra. Szerintem az előttünk álló emberpróbáló időszakot a családdal, a közösséggel összefogva sokkal könnyebben át tudjuk majd vészelni. Emellett a helyi ifjúsági irodában szerencsére egy olyan társaság alakult ki, amellyel hatékonyan tudunk együtt dolgozni több területen. Számomra fontos, hogy a közösségnek valamit vissza is tudjak adni, ehhez viszont kell egy megfelelő csapat, mely Magyarkanizsán jelenleg rendelkezésre áll — állapította meg Zsolt.

A következő ingyenes karriertervezési műhelymunka novemberben várható, melyről — illetve az egyéb, fiatalokat érintő témákról és eseményekről — Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájának közösségi oldalain tájékozódhatnak az érdeklődők.