home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Kárpáton innen, tengeren túl
Szakáll Laura
2022.03.24.
LXXVII. évf. 12. szám
Kárpáton innen, tengeren túl

Magyarország és a Kárpát-medence nemzetiségei, valamint az anyaország határain túl élő magyarok és más népek is foglalkoztatják Székely András Bertalant. Az örmény felmenőkkel is bíró szerző a főszerkesztője A magyarországi nemzetiségek néprajza című kiadványsorozatnak. Székely András Bertalan nemzetiségkutató a Kárpát-medence feldolgozása mellett a tengeren túlra is kitekintett a most megjelent könyvében, két írást ugyanis az amerikai nemzetiségeknek szentelt. A könyv az elmúlt négy évben született írásokat, esszéket tartalmazza. Legújabb munkáját, a Kárpáton innen, tengeren túl című könyvét Szabadkán, a Népkör Magyar Művelődési Központban ismerhette meg a közönség.

— A kisebbségi lét, a kisebbségi kultúra, önszerveződés, megmaradás is helyet kap a könyvben. Nagyrészt határon túli magyarok és magyarországi nemzetiségek teszik ki a kötet zömét. A ’80-as évek eleje óta folyamatosan foglalkozom a nemzetiségekkel nemzetiségkutatóként, művelődésszociológusként, és egy ideig a gyakorlatba is áttettem a tudományt, tehát 1989-től, a magyarországi rendszerváltozás évétől nemzetiségpolitikában kormánytisztviselő is voltam. A most megjelent könyv felépítése a népi kultúrával kezdődik, néprajzi típusú írásokkal indul, utána következik a Sorsközösség a Kárpát karjaiban — tehát ebben együtt vannak a határon túli és a nemzetiségi ügyek. Van benne kulturális fejezet, elsősorban művészet és irodalom, de ott is van kapcsolódás a nemzetiségi kérdéshez. Pest megyében lakom, Isaszeg városában, így a helytörténeti lokálpatrióta kiemelkedő jeles személyiségeknek a bemutatása is helyet kap a könyvben. A Személyes közügyeim című fejezetben családtörténeti ügyekkel foglalkozom. Ez a rész szintén nem mentes az egykori országhatáron belüli különböző tájakon élő elődeim sorsától. Vannak erdélyi örmény kötődéseim, nem vér szerinti, de egy olyan jeles századfordulós magyar nemzetpolitikusnak a családjából származom, Báró dr. Urmánczy Nándorról van szó, aki az I. világháború előtti magyar parlamentben parlamenti képviselő volt. Ő magyar örmény, tehát Gyergyószék, Maroshévíz szülötte, kiváló, felmutatható munkássága volt az I. világháború előtt és a két világháború között is. Én nagyon vállalom ezt az ágát is a családnak. Egyébként székelynek tartom magam.

A szerzővel Papp Árpád néprajzkutató beszélgetett a Népkör Magyar Művelődési Központban megtartott könyvbemutatón.

— Székely András Bertalannal régi motorosok vagyunk a szakmában. A könyvben vannak olyan fejezetek, amelyek mindenképp felkelthetik az érdeklődését azoknak, akiknek van szemük, fülük arra, hogy a pici érzékenységeket, nüanszokat megfogják, párhuzamokat vonjanak aközött, hogy mi van például Erdélyben, mi van az örmények között, mi van a történelmi Magyarországon, mi lehetett volna másutt, és miképp alakult a sorsunk nekünk is. Természetesen egy az egyben, explicit módon nem erről szól a könyv, de ennek ellenére gondolatébresztő — hallottuk Papp Árpádtól.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..