A Kárpát-medencei közművelődési fórum létrehozásának a gondolata 2008-ban merült fel először, az alakuló ülést 2009. január 17-én szervezték meg.

Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke elmondta, a kezdeményezők és az ötletgazdák között volt Dudás Károly, Hajnal Jenő és Szöllősy Vágó László.

— Akkor az volt a cél, hogy a Kárpát-medencében tevékenykedő művelődési intézetek és ernyőszervezetek vezetői összeüljenek azokról a közös ügyekről beszélni, amelyek a mai napig sem változtak. Ilyenkor szóba kerülnek a közművelődési, nagy programok és a programcserék is, de a legfontosabb az, hogy meg tudjuk osztani egymással azokat a jó gyakorlatokat, amelyek ebben az időszakban, amikor a magyarság minden elszakított nemzetrész régiójában fogyatkozik, össze tudják tartani a közösségeket, és új lendületet adnak. Emellett nagyon időszerűnek tartjuk, hogy valamilyen mentorálási program ezen a téren is elinduljon

Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója hangsúlyozta, a Kárpát-medence kulturális intézményeinek, civil szervezeteinek a képviselői a közös gondolkodás jegyében érkeztek Zentára.

— A jelenlévők Erdélyből, Aradról és Kolozsvárról, a Felvidékről, Dunaszerdahelyről, a szlovéniai, muravidéki Lendváról, Kárpátaljáról, valamint az észak-macedóniai és a boszniai magyar diaszpórából jöttek hozzánk, valamint az anyaországból képviselteti magát a Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza. A közös programok között szerepelnek továbbképzések, tanácskozások, és említést érdemel a fiatalokat megszólító Négy Határon Át vetélkedő is. Nagyon bízunk benne, hogy az idén Zenta lesz a házigazdája a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozónak, amelynek a megszervezése a világjárvány miatt megszakadt, de szeretnénk visszahozni ennek a hagyományát. 

Dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója szerint nagyon fontos, hogy a közművelődési szakemberek egyeztessék, mit tudnak tenni a Kárpát-medencében, hogy az egységes magyar nemzeti kultúrát továbbvigyék, megőrizzék, és átadják a fiatalabb korosztálynak.

— Számos területen van együttműködés jelenleg is a Kárpát-medencei közművelési szervezetek között. A Nemzeti Művelődési Intézet hat évvel ezelőtt életre hívta A Szakkör programot, és a Kárpát-medencében jelenleg is több mint 600 különböző szakköri közösség működik az elszakított nemzetrészekben és további körülbelül 2500 az anyaországban. Ezekben a szakkörökben az érdeklődők a kézműveskedés különböző ágaival foglalkoznak, a hagyományos mesterségektől kezdődően, mint hímzés vagy kosárfonás, egészen az új típusú, mai, modernebb kézművestechnikákig, mint a makramézás vagy a baba-mama horgolás. A tavalyi évben elindult a Tehetségpaletta program, amely az amatőr előadóművészeknek, alkotóművészeti közösségeknek és egyéni alkotóknak kínál bemutatkozási lehetőséget. Ehhez a programhoz az első évben több mint 2000 amatőr alkotóművész kapcsolódott, akik területi és elszakított nemzetrészi bemutatókon, valamint egy Kárpát-medencei összművészeti fesztiválon is bemutathatták tehetségüket.

A Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal Fórum résztvevőit Kormányos Gyöngyi, a VMMI igazgatója, Sutus Áron, a VMMSZ elnöke és Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke köszöntötte. A rendezvényen mások mellett jelen volt Pirityiné Szabó Judit, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Diaszpóra és Délvidéki Főosztályának vezetője, Kudlik Zoltán tartományi művelődési segédtitkár és Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere.

A nyitó előadást Közművelődés a Kárpát-medencében címmel dr. Juhász Erika tartotta meg, majd a munka két csoportban folytatódott. Kormányos Gyöngyi moderálásával a határon túli művelődési intézetek, Sutus Áron vezetésével pedig a civil szervezetek, közöttük az észak-macedóniai és a boszniai magyar szervezetek képviselői vitatták meg az időszerű kérdéseket.