A települést, melyet jelenleg Busenjének hívnak, a püspöki levéltári iratok először 1820-ban említik. A NATO-bombázások idején — mindmáig ismeretlen tettesek — felrobbantották a katolikus imaházat. 2002-ben Szent Márton tiszteletére templomot építtettek, ahol elsőáldozást, bérmálkozást tartanak. A Szécsány községben található falu nevét a legtöbbször 2005 tavaszán emlegették, amikor a Romániából átzúduló Temes vize teljesen elöntötte a házakat.

A falu történetének fénypontja az 1900-as évek elején volt, amikor 345-en lakták. Ma már nagyon kevesen élnek a településen, függetlenül attól, hogy az árvíz után a házakat újjáépítették. 2008 októberében a magyar kormány támogatásával előbb vízvezeték-hálózatot hoztak létre, majd új kulturális központot kapott a lakosság. A falu gyermekei a 3 kilométerre levő Módosra (Jaša Tomić) járnak iskolába.

A faluban üzlet nincs, a magyar nyelvű általános iskola a ’60-as évek elején szűnt meg, valamint a községháza, a posta és a mezőgazdasági vállalat is. Egyvalamiben azonban nincs hiány, a szeretetben, melynek köszönhetően a kisközösség fennmaradását a mindennapokban, de különösen a most uralkodó járvány időszakában az összetartás, a méltóságot tükröző emberi magatartás teszi lehetővé.

Molnár Anna, a káptalanfalvi Sárga Rózsa Női Szervezet elnöke azt meséli, hogy náluk bizony szigorúan betartják a kijárási tilalmat. Hozzáfűzte, a településen csupán neki van kijárási engedélye, s ily módon a legtöbb esetben ő a falubeliek beszerzője.

— A mi kis falunkban semmiben nincs hiány, hiszen mindenki segít másokon. Én mindennap elektromos kerékpáron megyek Módosra, ahol a kilencvenkét éves nagynénémről gondoskodom. A 2000 főt számláló településen van üzlet, s így már előre megkérdezem a szomszédokat, mire volna szükségük. Nem esik nehezemre, mert örömmel tölti el a lelkem, hogy segíthetek másokon. Ez nem csak rám jellemző, hiszen a faluban kivétel nélkül mindenki mások megsegítésére törekszik. Káptalanfalván hat alsós diákunk van, mind a módosi Stevan Aleksić Általános Iskola tanulói. Jelenleg távoktatással folytatják tanulmányaikat, ahogyan azt a három középiskolásunk is teszi, ők a nagybecskereki szakközépiskolák diákjai. A rendkívüli helyzet bevezetését az itt élők komolyan vették. Ha az utcára megyünk, védőmaszkot viselünk, s a családi otthonunkat is rendszeresen fertőtlenítjük. Káptalanfalva legfiatalabb lakosa négy-, míg a legidősebb hetvenöt éves. A kilenc kisnyugdíjasunk segélycsomagban részesült. A hosszú vesztegzáras hétvégéken a falubeliek a kertet, a házuk tájékát szépítgetik, csinosítják. Dicséretet is kaptunk, hogy a mi kisközösségünk példamutató a járvány elleni küzdelemben. Habár mindössze ötvenöten lakunk a Petőfi Sándor, valamint a Žarko Zrenjanin utcában, a jövőben is ezt tesszük — összegezte a káptalanfalviak jelenlegi életvitelét Molnár Anna.