Nemrég jelentették az örömhírt, mely szerint a kéthetes, intenzív kreatív tanfolyam további támogatásban részesült a Teatroskop — délkelet-európai előadó-művészeti regionális program jóvoltából, így ennek köszönhető, hogy a részvételi díj 330 euróra csökkent résztvevőnként.

Ahhoz, hogy valaki tagja legyen az alkotócsapatnak, jelentkeznie kell az alábbi űrlap kitöltésével: https://forms.gle/ZR6e4RqHRJNtq1gQA

A tanfolyammal kapcsolatos további információk a Nyári Mozi weboldalán olvashatóak: https://nyarimozi.com/en/frontpage/

A tanfolyamvezetőkről:

Mindketten a La Belle Meunière kollektíva tagjai, akiknek célja a színházi, akusztikai, filmművészeti és előadó-területi művészeti produkció. Költői ritmusukban, akciójukban és meglepetéseikben egyszerre egyediek és motiváltak a kísérleti technikák és a kreatív folyamatok közelítései által. Mindkettejük neve ismerősen csenghet a szabadkai Desiré Central Station nézői számára, hiszen Ripityára törve című előadásukkal már szerepeltek a fesztivál programján 2022-ben. 

Pierre Meunier (1957, Párizs) rendező, író és oktató. Művészi utazása érinti és ötvözi a cirkuszt, a színházat és a filmet. Olyan nevekkel dolgozott, mint Pierre Etaix, Annie Fratellini, Philippe Caubère, Matias Zingaro, La Volière Dromesko, Giovanna Marini, Fran çois Tangy Tanguy, Matthias Langhoff, Jean-Paul Wenzel, Jo ël Pommerat... Stúdiójában dinamikus szobrokkal és egyéb installációkkal kísérletezik, felfedezve, hogy milyen vonzereje van ezeknek a jelenléteknek. Munkásságát tudósokkal és filozófusokkal való találkozások, ipari kovácsműhelyben tartózkodás, pszichiátriai környezetben végzett műhelymunkák, írási időszakok és improvizációk jellemzik egy színházi projektum köré összegyűlt csapattal.

Marguerite Bordat (1974, Párizs) díszlettervező, író és képzőművész. Jelentős együttműködésbe lépett Joel Pomerattal, aki révén fogékonnyá vált a színpad és annak minden összetevője iránt. Beranger Vantus bábjátékossal és rendezővel együttműködnek, hogy hibrid színházat hozzanak létre a vizuális művészet és a színház kereszteződésében. Mindig jobban vonzódik a színházi forma megújítására tett kísérletekhez, jobban szereti az együttműködést olyan szerzőkkel vagy rendezőkkel, akik hozzá hasonlóan kapcsolódnak a kutatás, a kockázat, az újragondolás dimenziójához. Az általa feltalált élénk terek leggyakrabban egy olyan megközelítés eredményei, amely megpróbál a lehető legközelebb kerülni a színpadi munkához. Fényképrajzot és néha jelmezeket ír alá számos, olyan rendező által kezdeményezett projektumhoz, mint Eric Lacascade, Pascal Kirsch, Guillaume Gato, Pierre-Yves Chapallan, Jean-Pierre Laroche, Lazar...