Arad — 2016. október 1.

„Katonai pályafutását a bécsi Theresianum elvégzése után, 1818-ban a császári hadsereg egy dzsidásezredében kezdte. 1845-ben a 2. (Hannover) huszárezred parancsnoka volt. A későbbi aradi vértanúk közül parancsnoksága alatt szolgált Nagysándor József és Vécsey Károly is. 1848 tavaszán ezredével Nagykikindán állomásozott, így a kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős délvidéki győzelem, a perlaszi szerb tábor bevétele szeptember 2-án. Október 12-én — a honvéd hadseregben elsőként — honvéd vezérőrnaggyá nevezték ki, és átvette a bánsági hadtest parancsnokságát. December 12-én — ismét elsőként — honvéd altábornaggyá nevezték ki, de az 1849. január 2-ai pancsovai ütközet után lemondott, és január 9-én átadta a hadtest parancsnokságát Damjanich Jánosnak. A szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert. A világosi fegyverletétellel került orosz cári, majd osztrák császári fogságba. Kiss Ernő halálos ítéletét kötél általi halálról golyó általi halálra módosították, mert császári csapatok ellen harcoló csapatokat nem vezényelt.” Történt mindez Aradon 1849. október 6-án.

Az aradi vár temploma; Brittich Erzsébet linómetszete 2010-ből. A fotó Erdőhegy-Kisjenőn készült 2023. október 7-én.

„A kivégzést követően tisztiszolgája hantolta ki és álnéven eltemette az aradi temetőben. Később Katalinfalván újratemették, itt 16 évig nyugodott. Ezután a családi kriptába vitték át, azóta az eleméri katolikus templomban helyezték örök nyugalomra.” (Külső hivatkozás: Wikipédia)

Kiss Ernő emlékét méltató helyszínek közül ezúttal Győrből és Gyuláról hoztunk fénybe írt lenyomatot.

(2023. július 20.)

(2022. szeptember 30.)