Invokáció:
„Áldd meg királyunkat, Magyarországunkat / áldott Szentháromság áldásiddal,
Őrizd határunkat, városunkat / tűz, víz, és jég ellen jobb karoddal;
Hogy szegény- s gazdagnak bűnösnek, igaznak / térjen öröm napja irgalmadból,
S áldjuk szent nevedet jutalmadból. / Áldással Szentháromság, örökké egy valóság.”
A pünkösd utáni első vasárnapon tartandó ünnep ez, mely 1334-ben vált egyetemesen kötelezővé. Elrendeltetve XXII. János pápa által, az avignoni fogságának idején. Szentháromság (latinul: Trinitas Sancta), az egy, élő és igaz Isten misztériuma. Kultusza a barokk vallásosságban virágzott föl, s az egyházművészetben is visszatükröződött. A Szentháromság tiszteletére templomokat szenteltek, kápolnákat építettek, a XVIII. század pestisjárványai után pedig köztéri fogadalmi oszlopok sora emelkedik a magasba. A korjellemzővé váló patrocíniumszobrok előtt ájtatosságokat, körmeneteket, fogadalmi processziókat volt szokás tartani.
A Szentháromság tiszteletének lenyomatai a szakrális népművészetben is megtalálhatóak. Napsugaras házvégek, illetve kapuk és ajtók ilyen formájú díszítései utalnak az egykori/mai tulajdonosaik hitvallására.
(külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 214—215. oldal)
Vonatkozó fotóink Beodrán, Bácson, Óbecsén, Pancsován, Zentán, Vácott és Hertelendyfalván készültek.
Bács — 2021. július 16.
Beodra — 2022. január 10.
Óbecse — 2022. január 12.
Pancsova — 2022. május 28.
Zenta — 2022. június 6.
Vác — 2019. augusztus 5.
Hertelendyfalva — 2012. június 3.
Fényképezte: Martinek Imre