Budapest, Józsefváros — 2023. szeptember 22.

1845. augusztus 27-én született Pesten. Tanulmányait Pesten és Berlinben kezdte, tanulmányútjai során beutazta Olaszországot, illetve Franciaországban és Angliában is élt és alkotott. Hazájába visszatérve újból Pártos Gyulával (1845—1916), a magyar stílusú szecesszió másik úttörőjével nyitotta meg tervezőirodáját, melyben megannyi nagyszabású alkotás sorozata született meg.  Lechnernek az önálló magyar építészeti stílus megteremtőjeként számos követője akadt. A fiatal építésznemzedék — köztük például a szabadkai városháza megalkotói, Jakab Dezső és Komor Marcell is — seregestül vette körül, és követte építészeti elveit. Alkotásait Magyarország számos helyszínén ma is fellelhetjük. A piros választóvonalak innenső s túli oldalán egyaránt. Nevét a Délvidéken a nagybecskereki megyeháza (1885—1886)* és a karlócai főgimnázium (1889—1891), a Felvidéken a pozsonyi Szent Erzsébet-templom /Kék templom/ (1907—1913)… épülete fémjelzi. (Külső hivatkozás: Wikipédia)

*A Budapesten és Bécsben is ténykedő, ismert építészeknek köszönhetően az akkori Dél-Magyarország legkorszerűbb épülete volt, beleértve Temesvárt is. Az épületnek saját vízvezeték-hálózata, fűtési rendszere és villanytelepe volt, amikor ezzel még nem büszkélkedhetett egyetlen városi háztartás sem. A város csak tíz évvel azelőtt kapott villanyáramot. A tetőzet Zsolnay cserepeket kapott, a főlépcsőt a cseh Eduard Kratzmann üvegesmester vitrázsai (Bölcsesség, Igazság, Hatalom) díszítik. Órája a Pantelity-féle zimonyi műhelyben készült és ma is működik. Kiemelkedő szépségű a Barokk terem, amelynek bejárata fölött megmaradt Torontál vármegye eredeti címere is. Erkélyét 1952-ben Tito látogatására megváltoztatták. Az épületben 135 irodahelyiséget labirintusszerű folyosók kötnek össze. Az első emeleten eredetileg az ispán és alispán hivatali és magánhelyiségei voltak. Innen pedig a hintók számára is tágas főbejárat (külső hivatkozás: nagybecskerek.hu). Galériánk helyszíni fotográfiái ezen épített örökségünk motívumait méltatják. A fénybe írt lenyomatok 2013. augusztus 14-én és 2018. november 11-én készültek.

2001-ben Lechner Ödönnek a magyar építészetet megtermékenyítő munkáját posztumusz Magyar Örökség díjjal ismerték el.

„Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz — olvasható híres elméleti vitairatában — mert kell lennie. […] Magyarországra nézve fontos a formanyelv, mert mi, akik teljesen idegen nyelvünkkel nem tudjuk magunkat megértetni, csupán a külön formanyelv segedelmével vagyunk képesek magunknak külön kultúrpozíciót és egyéni érvényesülést is teremteni az európai népcsaládok körében” (forrás: Laudációk könyve II. 2001—2005.; 58. oldal).

Budapest, Fiumei úti sírkert — 2025. március 2.

2013 óta halála évfordulója a szecesszió világnapja.