Pozsonyban tanácskozott az EU színe-java

Informális csúcstalálkozón vett részt az Európai Unió huszonhét tagállamának vezetősége Pozsonyban. A tárgyalások fő helyszíne a pozsonyi vár volt, ahol Robert Fico miniszterelnök fogadta a delegációkat. A találkozón részt vett többek között Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. A tanácskozáson Juncker konkrét javaslatokat mutatott be a tagországok vezetőinek. A tizennégy pontból álló tervezet lépéseket tartalmaz a következő időszakra annak érdekében, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az Európai Unió javítani tudja a róla kialakult képet. A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török—bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása, az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is.

Mélyrepülésben a szocialisták

A Závecz Research intézet a magyarországi népszavazási kampány közepette mérte fel a pártpreferenciákat. A közvélemény-kutatásból a többi közt az derült ki, hogy az elmúlt egy hónapban csupán kismértékű változás történt a pártok támogatottságában. Csak a Magyar Szocialista Párt esetében érzékelhető jelentősebb változás. Az MSZP híveinek aránya az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkent, jelenleg a történelmi mélyponthoz közelítő 9 százalékon áll. A Fidesz tábora ezúttal 26 százalékos, korábban a párt a választókorúak 27 százalékára számíthatott. A második helyen álló Jobbiknak feleakkora támogatottsága van, mint a kormánypártnak. 13 százalékon áll, akárcsak augusztusban. A DK és az LMP támogatottsága nem módosult, az előbbié 5, az utóbbié 3 százalékos. Az Együtt 2, a Liberálisok 1 százalékon állnak. A választópolgárok 37 százaléka pedig távolságot tart a pártoktól.

45 éves a Greenpeace

45 évvel ezelőtt alakult meg a Greenpeace nevű zöldszervezet. A környezetvédelem élharcosainak szerveződése egy maroknyi megszállott ember összefogásával kezdődött a kanadai Vancouver kikötővárosában. A különös figurákból álló kis csapat azért állt össze, mert tagjait felháborította, hogy Amerika kísérleti atomrobbantást akart végrehajtani a Csendes-óceán egy távoli pontján. Az egyszerű ötlet az volt, hogy a szervezők a személyes jelenlétükkel megfúrják az amerikai hatóságok ama tervét, hogy az isten háta mögé dugják el az ellentmondásos atomfegyver-kísérletet. Az ismerőseiktől összekalapozott adományokból szereztek egy ütött-kopott hajót, és vitorlát bontottak. A kis lélekvesztő még Phyllis Cormack néven hajózott ki, de az akció végén már Greenpeace-re átkeresztelve tért vissza. Igaz, sikertelenül, az amerikai hatóságok ugyanis még azelőtt visszafordították őket, hogy elérték volna a robbantás helyszínét. Így kezdődött a Greenpeace története, egy dicső, egyszersmind sikertelen akcióval.

Isten nevében ne ölj!

A franciaországi Rouenben a terrortámadás során meggyilkolt Jacques Hamel atya emlékére tartottak szentmisét a Vatikánban. Az istentiszteleten Ferenc pápa elsősorban azt emelte ki, hogy szeretné, ha minden vallási felekezet kimondaná: Isten nevében ölni ördögi. „Ma is vannak keresztények, akiket kínoznak, elvágják a torkukat, mert nem tagadják meg Krisztust. Jacques atya is az ilyen vértanúk közé tartozik” — mondta Ferenc pápa a homíliájában. „Jacques Hamel mártír, és a mártírok boldogok. Imádkozzunk érte, hogy adjon számunkra békét, testvériséget és bátorságot, hogy kimondjuk az igazságot, hogy Isten nevében ölni sátáni” — hangsúlyozta a katolikus egyházfő. A nyolcvanhat éves roueni papot július 26-án, mise közben ölték meg a magukat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet harcosainak kikiáltó észak-afrikai támadók, akiket egyébként a rendőrök agyonlőttek.

Izrael 38 milliárd dolláros segélycsomagot kap

A 38 milliárd dolláros támogatást védelmi célokra kapja a közel-keleti ország. Az Egyesült Államok ilyen nagy összegről szóló egyezséget még sohasem kötött más állammal. A washingtoni külügyminisztériumban aláírt memorandum értelmében az Egyesült Államok a következő tíz évben 38 milliárd dollárt fizet Izraelnek katonai fejlesztésekre. Az összeg folyósítását 2019-ben kezdik meg, mivel az előző, még érvényben lévő megállapodás 2018-ban jár le. Barack Obama amerikai elnök közleményben méltatta a megállapodást. „Ez az elkötelezettség Izrael biztonsága iránt megingathatatlan, az izraeli nép jóléte és az Izrael állam jövője iránti őszinte és tartós aggodalomra épül” — fogalmaz az elnök a Fehér Ház által kiadott közleményben.

Észak-Korea az atombombák sorozatgyártásába kezdett

A Johns Hopkins Egyetem szakértői gárdájának becslése szerint Phenjan húsz atombombát is gyárthat a közeljövőben. Mindehhez a távol-keleti ország elegendő hasadóanyag birtokában lehet. Az egyetemen végzett kalkulációk szerint Phenjan az idei év végéig mintegy 300-400 kilogramm magas fokon dúsított urán fölött rendelkezhet. Nem sok tehát a remény, hogy Észak-Korea befejezi rakétakísérleteit, melyek az elmúlt időszakban jelentősen megerősítették az elzárt országot irányító Kim Dzsongun helyzetét. „Amit most tapasztalunk, az a diplomáciai eszközök kudarca. Phenjan a nemzetközi nyomás ellenére újra és újra nukleáris teszteket hajt végre” — hangoztatta Siegfried Hecker, a tanulmány egyik szerzője. Az előjelek ismeretében kérdéses, hogy segíthetnek-e Kim Dzsongun eltökéltségének megtörésében az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kilátásba helyezett, minden eddiginél szigorúbb szankciók.

Nyitókép: mti.hu