home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Július 2-a
Martinek Imre
2022.07.02.
LXXVII. évf. 26. szám
Július 2-a

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél — Sarlós Boldogasszony ünnepe

„Áldott vagy az asszonyok között és áldott méhednek gyümölcse!”

Hazánkban július 2-a ezen ünnep napja, mely a két várandós édesanya, Szűz Mária és Szent Erzsébet, Keresztelő Szent János édesanyja találkozását méltatja. A vizitáció megünneplése aránylag későn, ferences hatásra terjedt el 1263-tól, ám igazán mély gyökeret csak a barokk kor színes vallásosságában vert. Mindenekelőtt a ferences rend tagjainak köszönhetően.

„Oh te boldog Zachariás! házad mily szerencsés lett, / mert anyjával a Messiás ma te nálad megjelent, / bár veled örömkönyüket hullatva érezhetnénk / s mi is a mi véreinket, mint ti, akként szeretnénk.”

A vizitáció ünnepének szép népi megnevezése, Sarlós Boldogasszony nem az egyházi titulussal függ össze, hanem az aratással, mely a parasztember életében különös, megszentelt, szakrális tevékenységnek számított. Sarlós jelzője az aratás egyik eszközére utal, arra az időre is, amikor a sarlóval való aratás a nők, a kötözés pedig a férfiak munkája volt. 

A magyar falvak egy részében ezen a napon szentmisével ünnepeltek, csak jelképesen dolgoztak. Az eszközöket megáldatták, a munkát napfelkeltekor kezdték, kalapot emeltek a megért élet előtt, és a földre térdelve imádkoztak. A férfiak tiszta fehér ruhába öltöztek, és szent énekeket énekeltek. Az aratást a tábla keleti, azaz szent sarkában kezdték, a kévéket kereszt alakban rakták össze, kereszt névvel illették, az utolsó, virágokkal díszített kévét pedig jézuskévének mondták.

(Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 296—298. oldal)

Sarlós Boldogasszony tiszteletére Vajdaságban Adorján, Kerény és Topolya templomát szentelték.

 

...

1669 — Ezen a napon született Olcsvaapátiban Károlyi Sándor nagykárolyi báró, 1712-től gróf, előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy, a szatmári béke aláírója és egyik létrehozója.

A legmagasabb állásokra és befolyásra jutva (1740 után), lévén Mária Terézia császárné tábornaggyá nevezte ki, határozottan és következetesen az üldözött ügyefogyott kurucok javára használta fel hatalmát, számtalan külföldi bujdosó részére eszközölt ki hazatérési engedélyt, a segélyre szorulókat védte, támogatta. Nagy összegeket fordított jótékony intézetek, egyházak és iskolák alapítására, segítésére.

Gróf Károlyi Sándor 1743. szeptember 8-án hunyt el Erdődön. Múltvallató jegyzetünkhöz a nagykárolyi kastélyban készült fotókból is válogattunk egy csokornyit. 2014. szeptember 20-ai keltezésűeket.

Nagykároly — 2014. szeptember 20.

 

1677 – Ezen a napon született Losoncon rádai Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc kancellárja, könyvtáralapító.

Emlékezetét Budapesten a IX. kerületi Ráday utca, illetve a nevezett közterület 28-as szám alatt lévő Ráday Könyvtár őrzi. A családról elnevezett budapesti utca 2-es számú épületének homlokzatán keresendő emléktábla írása Ráday Pált ekképpen méltatja:

KURUC DIPLOMATA, II. RÁKÓCZI FERENC ERDÉLYI KANCELLÁRIÁJÁNAK IGAZGATÓJA, ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVET. A MAGYAR HÍRLAPÍRÁS MEGTEREMTŐJE. A XVIII. SZÁZAD JELES MAGYAR POLITIKAI ÍRÓJA, A KEGYESSÉGI IRODALOM ELISMERT MŰVELŐJE. 

Ráday Pál egyike volt a legelső könyvgyűjtőknek, a hungarikákból először állított könyvtárt; ő vetette meg a híres Ráday-könyvtár alapját. Énekei, melyeket Szenczi Molnár Albert zsoltárainak formájában szerzett, a protestáns énekköltészetet új hangokkal gazdagították. Meghalt 1733. május 20. Pécelen. Losoncon van eltemetve.

Budapest — 2016. május 29.

 

1879 — Ezen a napon született Tiszacsécsen Móricz Zsigmond magyar író, újságíró, szerkesztő, a XX. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

Budapest — 2022. május 2.

Egyik legismertebb műve, mely voltaképpen önéletrajzi lenyomatként is értelmezhető, az 1920-ban megjelent Légy jó mindhalálig című regénye. 1936-ban és 1960-ban meg is filmesítették.

„Misi sokáig hallgatott, nem merte kimondani, ami a szívén volt, csak lesütötte a fejét. »Hát mi akarsz lenni, édes kisfiam?« kérdezte a bátyja újra. Misi hirtelen azt mondta: »Az emberiség tanítója.« Újra hallgattak soká. »Tanító: tanulás nélkül még senki sem lett!...« szólt a bátyja.” (részlet)

Móricz Zsigmond 1942. szeptember 5-én hunyt el Budapesten, a Józsefvárosban. Földi nyughelye a Fiumei úti sírkert.

Budapest — 2022. február 15.

Fényképezte: Martinek Imre

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..