A megnyitóünnepséget a magyar kultúra napján tartották meg, ennek jegyében indították útjára a Tordai Művelődési Napokat. Hajnal Jenő, az MNT elnöke mondott köszöntőt.

— Az ünnepek ünnepe hozott ma össze bennünket, hogy egyszerre örüljünk a magyar kultúra napjának, Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye születésnapjának és a jubiláló Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozatnak, mely a maihoz hasonló hideg, téli napon, 2002. február 22-én vette kezdetét, a helyi tudósító szerint a zsúfolásig megtelt kultúrotthonban. Azzal a céllal indult, hogy „a téli és a kora tavaszi hetekben a polgároknak kikapcsolódást, szórakozást nyújtson, de olyat, amely bemutatja, hogy a szórványban is van élet, hogy itt is ápolják a hagyományokat, a magyar kultúrát, és amelynek a célja egyúttal, hogy serkentse az amatőrizmus minél magasabb szintre való emelését”. És ekkor egy újabb történet született. És amíg van történet, addig nincs veszve semmi sem: addig van emlékezés is. Amíg pedig van emlékezés, addig minden van, ami fontos: addig van vágy, mert mi másról szólna egy-egy történet, mint arról, hogy valakiknek van egy ábrándjuk, és ha van hozzá merszük, útnak indítják. Mert akkor ennyi is elegendő volt ahhoz, hogy ma is tudjuk, hová s merre menjünk mi is tovább, kísérje elhatározásunkat akár az ónszínű, januári horizont tompasága, akár a kiúttalanság dermedt csendje. Mert elsősorban elhatározás kérdése az, hogy ha akarunk, akkor egész biztosan hazatalálunk. Olyan kettős ünnep ez a mai, amely egyszerre állítja figyelmünk középpontjába az egyetemes és a helyi magyar kultúrát. Ezúttal is, mint akkor, húsz évvel ezelőtt ugyanazon a helyszínen, de mára már egy teljesen megújult, korszerű színházteremben keres teret, mozgási lehetőséget önmaga számára, hogy azután önmagát éltesse, közösséggé szervezze mindazt, ami körülveszi, mindazokat, akik egy nyelvet beszélnek, azonos kultúrát ápolnak és az egyetemes magyarságban gondolkodnak. De ez az ünnep most itt, Tordán az idő múlására is figyelmeztet bennünket, úgy, hogy emlékezetünkben megőrizhetjük az elmúlt húsz év minden felejthetetlen pillanatát, nevezetes személyét és sorsdöntő eseményét. Mert nagy szükségünk lesz a következő hónapokban erre a megtartóerőre is, melynek alapja az egységes nemzeti gondolat, az együttes alkotni, tenni akarás, a közös felelősség, és melynek lételeme a mozgás, éltetője pedig egy nemzet emlékezete — hangzott el Hajnal Jenő ünnepi beszédében.

Hajnal Jenő és Dobai János

Dobai János örömének adott hangot, hogy az idén sikerült megtartani a tervezett eseménysorozatot, de azt is hozzáfűzte, hogy amikor 2002-ben elindították, nem hittek abban, hogy hosszú életű lesz.

— Bízom abban, hogy mivel a tordaiak egy összetartó, hálás közösséget alkotnak, annak ellenére is összefognak, hogy fogyunk, és bemutatják az erőnket, a kitartásunkat, a hitünket. Remélem, még nagyon sok évet meg tudunk élni, és sokáig szervezzük ezt az eseményt, hiszen van utánpótlás, vannak fiatalok, akik ezt átveszik, akik örömmel, lelkesen csinálják. Amíg lesz kinek csinálni, és lesznek azok, akik velünk együtt teszik a dolgukat, addig ennek lesz értelme — nyilatkozta a falu elnöke.

A kezdő citeracsoport

Sutus Áron, a VMMSZ elnöke méltatta az előcsarnokban a két évtized legemlékezetesebb pillanatait megörökítő fotók kiállítását.

— Mindig azt tudom elmondani, hogy Tordán csoda születik. A magyar kultúra napjával indul egy rendezvény, melyben megmutatkozik a teljes tordai öntevékeny közösség a vendégművészekkel egyetemben. Láthatjuk azt, hogy a falu miként fog össze azért, hogy egy település fel tudja mutatni az Észak- és Közép-Bánságnak a hagyományvilágát, a legutóbbi évek eredményeit. Ilyen szempontból példaadó és példamutató ez a település. A Tordai Művelődési Napok a faluhoz való tartozást jeleníti meg azzal, hogy belakja a telet és a tavaszt, a magyar kultúra napját, a farsangot és a tavaszi munkálatokat összefűző időszakot. Azt tudom mondani, hogy az egyik legjelentősebb rendezvénye nemcsak ennek a tájnak, hanem Vajdaságnak is — hangsúlyozta Sutus Áron.

Kiállításmegnyitó

Dudás Károly, a VMMSZ tiszteletbeli elnöke a Tordai Művelődési Napok indulásánál is jelen volt. 

— Akkor nemcsak a művelődési szövetség elnökeként vagy a VMSZ egyik vezetőjeként voltam itt, hanem a Hét Nap főszerkesztőjeként is, és a hetilapunk rögtön, a kezdet kezdetén odaállt a Tordai Művelődési Napok mellé, jó néhány élőújságot szerveztünk, nagyon kellemes légkörben. Számomra rendkívül fontos volt, hiszen újságíróként a kezdettől fogva elsősorban a szórványra összpontosítottam, és próbáltam bebizonyítani, hogy ott is ugyanolyan értékek teremtődnek, mint a tömbben, és azokat őrizni kell. Úgy vélem, nagyon csonka volna ez a mi világunk, ha például Torda nem volna rajta ezen a szívbéli térképen — hallottuk Dudás Károlytól.

A kis táncosok

A testvértelepülések közül ezúttal a balástyaiak tették tiszteletüket. Újvári László polgármester úgy fogalmazott, az ilyen találkozási lehetőség kapocs a települések polgárai között.

A Tordáról származó Juhász Antal a Juhász Zenekarral érkezett, a fiait kísérte el a rendezvényre, de végigjárta a szülőfaluját, a szomszédokat is üdvözölte. Még elevenen él benne az az időszak, amikor gyerekkorában Tordának mintegy 4000 lakosa volt, ma viszont már alig 800 körüli az itt élők száma.

Barna Irén Tordán született, dolgozott, és ma már a nyugdíjaséveit éli a faluban. Nagyon várta, hogy történjen valami, mert a bezártság senkinek sem tesz jót. Így gondolja ezt a szintén tősgyökeres Matyis József is, aki világéletében társasági ember, muzsikus volt.

— Nagyon hiányzott a népnek a szórakozás, az előadások, hiszen Torda annak idején erről volt híres. Mi nagyon sokat léptünk föl, nem csak itthon, vidéken is, és nem volt olyan év, hogy ne lett volna csereelőadás Szajánnal vagy másokkal.

A rendezvénysorozat következő eseménye január 30-án esedékes, amikor a tóbai színjátszókat fogadják, akik a Ganédomb című tragikomédiát hozzák el. Ellátogat Tordára az Újvidéki Színház és a szabadkai Népszínház, bemutatkoznak a bácsfeketehegyi színjátszók és a nagybecskereki Madách Amatőr Színház művészei. A tiszaalpári testvértelepülés műkedvelőinek teljes estet betöltő műsoruk lesz, és március 12-én, ha a járványhelyzet is megfelelően alakul, megtartják a három Torda nevű település estjét, illetve a Tordáról elszármazottak találkozóját.