Lassan gyülekeztek a konferencia résztvevői a tanítóképző kar dísztermében, egymást ismerősként üdvözölve, volt, aki jegyzeteit rendezgette, mások egy kávéval a kezükben beszélték meg aktuális kutatási területeiket. A rendezvény megnyitóján elsőként dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke szólalt fel, és üdvözölte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta a konferencia fontosságát, hiszen az évről évre metszetet ad a vajdasági magyar tudományosságról, és felöleli a fiatal meg a szenior tudományos réteget is, doktoranduszok is jelen vannak ugyanis a konferencián, ezáltal is találkozási lehetőséget kínálva fel számukra, s létrejöhetnek különféle dialógusok is. Mint mondta, céljuk egy értékközösség létrehozása. Ezután a várható előadásokról szólt néhány szót.

— Tudósainkat igencsak foglalkoztatja a mesterséges intelligencia köztudatba való berobbanása, meglepően sok dolgozat érkezett a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Azt látjuk, hogy a szerzők naprakészen követik a fejleményeket, hogy milyen lehetőségeket nyújt a mesterséges intelligencia a saját területükön. A legizgalmasabb kérdésfelvetések talán azok, amelyek azt kutatják, hogy vajon az emberi faktor kiiktatható-e. Legyen szó például a pszichológia, a pszichoterápia területéről, amikor egy pszichoterapeuta emberi együttérzést mutat a pácienssel. Reméljük, hogy nem. Ez a tudóstalálkozó is emberi kommunikáción alapszik, nem elég hozzá a virtuális vagy az online tér — fogalmazott dr. Csányi Erzsébet.

Őt dr. Kovács Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke követte a sorban, aki az MTA és a Miskolci Akadémiai Bizottság nevében is üdvözölte a találkozót. Beszélt az Akadémia helyzetéről és terveiről, kiemelve, hogy az hamarosan 200 éves fennállását ünnepli.

— Megalakulásakor a magyar szaknyelv ápolására, művelésére született meg, abban az időszakban, amikor a német és latin nyelv nyomása alatt nem volt egyszerű a tudományt magyar nyelven művelni. S napjainkban is vannak egyéni kezdeményezések, bizottsági felmérés, hogy a magyar szaknyelv ugyanilyen nyomás alatt van, csak most az egész világ nyom minket, hisz egyértelműen az angol nyelv a kommunikációs nyelve a tudománynak. Már a PhD-disszertációknak is több mint fele angol nyelvű. Hogyan lehet tehát megvédeni a magyar nyelvet a tudomány művelése szempontjából? Az ember a tudást legkönnyebben anyanyelvén tudja magába szívni, ezt a kisebbségi magyarok még jobban tapasztalhatják. Óvodától az egyetemi tanulmányokig célszerű egy pályát végig az anyanyelvünkön vinni végig, hiszen ezt követően úgyis megjelenik majd az angol nyelv — mondta, majd arra is ráirányította a figyelmet, hogy mivel hároméves ciklusokban működik az MTA, hamarosan új elnököt, főtitkárt, elnökhelyetteseket választanak majd. — A határon túl is kivételes tudósok vannak, akik legalább olyan tudományos teljesítménnyel rendelkeznek, mint a magyarországi tagok. A mostani közgyűlésen májusban tehát változásokat jelent majd be az MTA elnöke, a külső tag választásának módjával, a bejutás konkretizálásának módjával kapcsolatban. Jelen pillanatban Kasztori Rudolf akadémikus úr az egyetlen olyan vajdasági tagja az MTA-nak, aki Vajdaságban is él életvitelszerűen. Rajta kívül még hatan vannak, ők azonban nem itt élnek. Ezek a szomorú arányok, de hál’ istennek, ezt a termet még meg tudják tölteni magyar nyelven itt, Vajdaságban alkotó tudósok. Ez nemcsak egy tudományos konferencia, hanem talányosan elnevezett tudóstalálkozó is. Magyar, tudományos, közéleti esemény, és nem csak tudományos eredmények közzététele. Annak a színtere, ahol egymással találkoznak — hangsúlyozta dr. Kovács Károly.

Ezután dr. Krisztin Tibor akadémikus következett, aki a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. Beszédében elmondta, először van jelen, s örömmel látja, milyen nagyszámú tudós tevékenykedik itt.

— Mi vagyunk önökhöz legközelebb, a Szegedi Akadémiai Bizottság, ez a határ elválaszt bennünket, de azt gondolom, hogy több kapcsolat van a Vajdaságban található oktatási intézmények és a Szegedi Akadémiai Bizottság tevékenységi területe között — mondta, majd néhány programjukról is szót ejtett, s felajánlotta a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnökségének, hogy tervezzenek még több közös programot, különös tekintettel a jövő évre, amikor az MTA 200. évfordulóját ünneplik. — Van egy olyan tudományos pályázat, amelyre a vajdasági fiatalok is jelentkezhetnek, harmincöt év alatti, tudományos fokozatot még nem szerzett személyek. Tizennégy szakbizottság van, minden területen lehet pályázni, még a művészetekben is. Különlegessége, hogy középiskolások is részt vehetnek rajta, s nagy számban jelentkeznek is.

Zárszóként a konferencia résztvevőinek figyelmébe ajánlotta a Szegedi Akadémiai Bizottság honlapját és YouTube-csatornáját, mely utóbbin kötetlenebb beszélgetések is meghallgathatóak az Akadémikusok nyakkendő nélkül sorozatban. Ezek után sikeres tanácskozást kívánt a résztvevőknek.

A megnyitóbeszédek sorában dr. Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság osztályvezetője következett, aki közérdekű információkat osztott meg, ismertette a tudósok számára elérhető lehetőségeket. Végül az MTTK nevében dr. Pintér Krekić Valéria dékán kívánt eredményes munkát és sikeres találkozót a tudósoknak.

Ezután kezdődtek a plenáris előadások. Dr. Jelasity Márk, az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszéke vezetője előadásának címe Az adatalapú mesterséges intelligencia néhány árnyoldala volt. Másodikként Fábri Izabella egyetemi tanár (Újvidék) következett, előadásának címe A Nobel-díjas Karikó Katalin felfedezésének, az mRNS-vakcináknak a jelentősége az orvostanban volt. A harmadik plenáris előadó Pósa Mihály egyetemi tanár volt (Újvidék), aki Krausz Ferencről értekezett A Nobel-díjas Krausz Ferenc, az attoszekundumos fizika megalapozója címmel. A plenáris előadások után közös ebéd következett, majd szekciókra váltak a résztvevők, s a délután folyamán hét szekcióban folytak az előadások, tanácskozások: 1. humán tudományok és művészetek, 2. humán tudományok és társadalomtudományok (1.), 3. humán tudományok és társadalomtudományok (2.), 4. társadalomtudományok, 5. élő természettudományok, 6. élettelen természettudományok és műszaki tudományok (1.), 7. élettelen természettudományok és műszaki tudományok (2.). Csáth Gézától a James Bond-filmekig, a mentális egészségtől a pszichoterápiáig, az iskolai verbális bántalmazástól a tudatos gyermeknevelésig, a ChatGPT-től a nemzetközi jogig, a mikroalgáktól a fidget spinnerig, és sorolhatnám sokáig — minden témában hallhattunk izgalmas kutatásokat, altémákat, előadásokat.

Konferenciához illően ezen alkalommal is megjelent egy magyar és angol nyelvű rezümékötet, az előadások rövid tartalmával. A napot a szekcióülések értékelésével és a VMAT közgyűlésével fejezték be.

Fotók: Szerda Zsófi és Apró József