Hajvert Ákos kapitány ,,legénysége' az éjszaka csodáiról és rémeiről mesélt - Fényképezte: Szabó Attila

Bácsfeketehegyen augusztus 9-étől 16-áig voltak együtt a 21. Szép Szó Műhelyben a költészetet és a versmondást kedvelő fiatalok
A munkaláz mindenkit kellően megfertőzött és egy hétig kondícióban tartott. Így meg is feledkeztünk a 15. évfordulónkról és az ünneplésről, bár ez végeredményben nem baj, mert ezáltal elkerülhettük az öntömjénezést és dicshimnuszáradatot. Ám egy kicsit mégis sajnálom, hogy nem szenteltünk kellő figyelmet a visszapillantásnak: hogy összegezzük, mit csináltunk eddig jól, miben és hol tévedtünk, s főképp, hogy irányt szabjunk magunknak, merre és miképp haladjunk tovább. Igaz, hogy egy hétre ,,összekovácsoltunk'' 35 fiatalt Vajdaság 14 településéről - a vasárnapi gálaműsoron öröm volt nézni és hallgatni őket, mint egy szimfonikus zenekart, amely az Örömódát játssza -, de nem tudom, hogy igazából átadtuk-e nekik az Igét. Mindenről szó esett munka és játék közben, ami a gyermekek hétköznapjaiba belefér (szerelem, barátság, család, csalódás, kamaszkor, felnőtté válás, kötelezettség, felelősség, lelkiismeret, bátorság, gyávaság, ajándék és veszteség...), illendően meg is jutalmaztuk őket szorgalmukért (sok-sok dicsérettel, könyvvel, emléklappal, pólóval...), és a mihamarabbi viszontlátás örömében búcsúztunk el egymástól, de... Arról nem beszéltünk nekik, milyen nagy terhet raktunk gyenge vállaikra... S nem kérdeztük: elbírják-e.
Csak reménykedünk, mint mindig, hogy egyszer megértik és megérzik - a költészet és a versmondás csak lépes méz volt ahhoz, hogy megnyerjük őket egy igazi és nagy játszmának: az anyanyelvápolásnak.
Köszönöm, Barta Júlia, Bozóki Klára, Farkas Hajnalka, Fekete Ágnes, Hajós Zsuzsa, Hajvert Ákos, Lódi Andrea, Pál Ágnes, hogy csatasorba álltatok e nemes ,,szívügy''-ért! Bízva bízom abban, hogy elhivatottságotok, türelmetek, odaadó figyelmetek, szakértelmetek révén talán ismét, ezen a nyáron is sikerült földbe vetni a búzamagot.