Zentán szervezték meg második alkalommal a Hagyományok Háza Hálózat és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet viseletkészítő tanfolyamát. A 120 órás képzést tizennégy hallgató végezte el eredményesen. A kurzust Nádi Karolina, a Hálózat és az Intézet munkatársa értékeli.

„A tanfolyam tematikája állandó, de az oktatók – a hallgatók érdeklődési körének megfelelően – változtatnak a tananyagon, így a résztvevők idén többet foglalkoztak például a gyermekviseletekkel. A két tanfolyam mégis leginkább abban különbözött, hogy a rendkívüli helyzet miatt csak júliusban tudtuk megtartani a vizsgát és a vizsgamunkák bemutatása, azaz a kiállítás még várat magára.

Mindkét tanfolyamra túljelentkezés volt, végül a tavalyihoz hasonlóan 14 hallgató jutott el a záróvizsgáig. A képzés nagyon értékes és szerteágazó tudást adott a hallgatóknak, bővítette néprajzi ismereteiket, számos varrási technikát tanultak, fontos szakmai eseményekre juthattak el, s nem közömbös, hogy közösségé fejlődtek az együttlét során.

A kurzus sikerét jellemzi, hogy tanítványaink közül többen sikeresen minősíttették munkáikat a Hagyományok Háza népi iparművészeti zsűrizésén, jól szerepeltek a békéscsabai textiles konferencia pályázatán és azt is fontos kiemelnem, hogy – a megrendeléseiken keresztül – a mindennapi életben is kamatoztathatták a megszerzett tudást. Az oktatás tömbösített volt, havonta egyszer találkoztunk, március után az utolsó órákat már csak a világhálón keresztül tudtuk lebonyolítani. Szerencsére a záró szakasznál tartottunk, amikor bevezették a rendkívüli állapotot. A sikeres befejezés érdekében az utolsó darabok szabásmintáit, műveleti sorrendjét kellett elektronikusan eljuttatni a hallgatókhoz, akik – hogy ne érezzék a személyes találkozó hiányát – minden segítséget megkaptak az oktatóktól. Emberi tényezők is színesítették az együttlétet, a legörömtelibb momentum az egyik hallgatónk negyedik gyermekének születése volt.

A résztvevők szakmailag és személyesen is élvezték a tanfolyamot, a számos vélemény közül Hézső Ágnesét idézem:

A fiamra tökéletes az ing: Anya, ezt te varrtad? - kérdezi szeretettel a szemében. Anna lányom az öt számmal nagyobb ruhácskákat vette föl, leírhatatlan volt a szívemben az öröm, ahogyan forgott bennük. A tanfolyam során megismertem olyan idősebb, szeretetre méltó asszonyokat, akiktől élvezet volt tanulni, ellesni mesterfogásaikat, tapasztalataikat, hallgatni történeteiket...”