Kétségtelen, hogy a legújabb kori magyar történelem egyik leggyalázatosabb eseménye a 2006 őszén történt rendőrattak volt. Bármennyire próbálták azóta is homályossá tenni a történetet, másra hárítani magáról a felelősséget az egykori kormány és hatóság, mégis tényként íródik be a történelembe, hogy a közép-kelet-európai térségben, a ceausescui és a miloševići diktatúrát követően, Magyarországon is kezet emelt a védtelen népre a hatalom. Azt természetesen nem kell ecsetelni, hogy ezzel a fent említetteken kívül milyen országok mellé csatlakozott, illetve ,,zárkózott" fel Magyarország, egy rendkívül kártékony és beteges küldetéstudattal ,,megáldott' kormányfő, azaz Gyurcsány Ferenc közvetítésével.
Aki természetesen azóta is hárítgatja magáról a felelősséget, legújabb verziója szerint 2006-ban óva intette a rendőrséget a demonstratív biztonsági intézkedésektől, de jogsértés esetén kellő erőt és határozottságot várt el. Mindez a rendőrség vezetőségének egy értekezletéről készült jegyzőkönyvből derült ki, melyet a Köztársasági årezred volt parancsnokának meghallgatásán ismertettek a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságában. A jegyzőkönyv szerint Gyurcsány Ferenc azon a bizonyos napon így summázta a kialakult helyzetet a rendőrség vezetőinek: ,,Tehát a dolog lényege az, hogy ahogy itt beszéltünk róla, kellő toleranciával, annak minősítve, ami, de amikor kell, akkor kellő határozottsággal lépjen fel a rendőrség. Erről váltottunk néhány szót reggel elutazása előtt a miniszterelnökkel, és tulajdonképpen ez valószínű egyeztetett álláspont volt az igazságügy-miniszterrel, de azért a rendőrségnek ha kell, erőt is kell tudni mutatni. Ez nagyon lényeges."
A jogsértéseket vizsgáló bizottság üléséről egyébként folyamatosan hiányoznak az egykori lehetséges felelősök, vagy azok, akik pozíciójukból eredően kötelesek lettek volna tájékozódni, illetve tudni az eseményekről. Így Bene László volt országos rendőrfőkapitány, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és maga Gyurcsány Ferenc sem ment vagy megy el a meghallgatásokra.
A bizottság külön foglalkozik természetesen a televízió épületének az ostromával is, a Fidesz-nagygyűlés szétverésén és Révész Máriusz parlamenti képviselő brutális megverésén kívül. A tévé székháza esetében felmerült a gyanú, hogy szándékosan hagyták magukra a rendőröket, és szándékosan eresztették be a tömeget az épületbe, magyarán a kormány és a rendőrség vezetői megrendezhette a véres jeleneteket. -- A szándékosság gyanúját is felvetik a 2006. szeptember 18-i tévészékház-ostrom során a rendőri vezetők által elkövetett súlyos hibák - jelentette ki Gulyás Gergely, a négy évvel ezelőtti rendőri jogsértésekkel foglalkozó vizsgálóbizottság Fideszes elnöke. Szerinte így nem zárható ki, hogy a rendőrség nemcsak hogy nem tudta, hanem nem is akarta megvédeni az épületet.
Ignácz István a volt Pest megyei rendőrfőkapitány is alapvető hibának tartotta, hogy a rendőrség választási gyűlésként kezelte a demonstrációt, és az exfőkapitány is azt a véleményt képviselte, amely szerint megelőzhető lett volna a súlyos összecsapás, ha már az elején tárgyalnak a tüntetőkkel. Érthetetlennek nevezte, hogy a rendőri vezetők miért nem mentek át a székházhoz, és miért nem engedték oda a segíteni akaró egységeket. Kijelentette: ha a felszereléseket tartalmazó raktárak már zárva voltak este, akkor oda kellett volna menni, és leverni a lakatot. Ugyanilyen érthetetlen, hogy 23.30-ra már 350 rendőr volt az épületben, de a tömegoszlatás helyett egyszerűen kivonultak a székházból.
Ignácz egyetértett a Fideszes Révész Máriusszal is, aki szerint olyan fokú dilettantizmus jellemezte a rendőri vezetőséget, ami már szándékosságot sejtet.