— Szerencsénk van, hogy jó az idő. Amivel dicsekedni lehet, hogy a testvértelepülések képviselői eljöttek Magyarországról, de vannak vendégek Erdélyből is. Mintegy 50 csapat versenyez, és úgy gondolom, ma mindenki győztes lesz, mert nagyon ügyesek — mondta Palatinus Ervin.

A sütés kezdetétől kavargatni kell

Kerekes József, a VMSZ alelnöke, államtitkár is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, és megállapította, évről évre mind nagyobb a tömeg.

— Manapság nincs olyan sok disznótor, az emberek nem tartanak disznókat, de valami módon ezt a hagyományt mégiscsak át szeretnék adni az utókornak. Muzslyán a töpörtő némiképp brand lett, ez a védjegye, ennek kapcsán is emlegetik a falut. Természetesen mindenki tudja, hogy a kisközösségeket éltetik az ilyen események. A hideg szél ellenére sokan vannak, a hangulat jó, és várjuk a töpörtőt is, mert biztosan finom lesz.

A színe már megvan, hamarosan lehet kóstolni

Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes szerint a régió egyik leglátogatottabb, legnépszerűbb rendezvénye a muzslyai Töpörtőfesztivál, melyet a tartomány is évről évre támogat.

— Így lesz ez a jövőben is, nagyon fontosnak tartjuk ugyanis azoknak a hagyományoknak a megőrzését, amelyek a mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez kapcsolódnak, de az itt élő népek kultúráját örökítik meg. A tartományi mezőgazdasági titkárság az idei költségvetési évben is jelentős támogatási keretösszeget szán a hagyományos rendezvények megtartására, 30 millió dinár összegben. Erre olyan egyesületek, mezőgazdasági tömörülések jelentkezhetnek, amelyek a mezőgazdasághoz, a vidéki élethez kapcsolódó programokat valósítanak meg. Nagyon fontos, hogy a kistelepüléseken megőrizzük a hagyományainkat, a kultúránkat, mely bizonyos értelemben pluszlehetőséget nyújt az itt élő embereknek, gazdáknak, azoknak, akik valamilyen formában a mezőgazdaság mellett a turizmusból, a vendéglátásból szeretnének pluszbevételt megvalósítani. Nagyon fontos a vidéken élő embereknek, közösségeknek, hogy egy kicsit felpezsdüljön körülöttük az élet.

Terülj, terülj, asztalkám!

Noha többször is hívták már, Alt Norbert, Gyula város alpolgármestere most járt először a Töpörtőfesztiválon, és nagyon meg volt lepődve, hogy milyen tömeges.

— Nem tudom, mennyire ismert az a tény, hogy Muzslyával ha nem is hivatalos testvértelepülési kapcsolatot ápolunk, de partner-együttműködésünk van, mely szerintem lassan tíz évre nyúlik vissza. Ennek keretében kölcsönös településlátogatások, kapcsolatfelvételek, programokon való részvételek történnek. Jelenleg éppen olyan közös eseményeket tervezünk, amelyek során a fiatalok között is létrejönne a kapcsolat. Éppen ezért hívtuk meg a fiatalokat nyáron Gyulára egy kis kikapcsolódásra, illetve van nálunk egy nagyon híres diákfesztivál, mely Erkel Ferenc nevéhez fűződik, és arra is várjuk szeretettel a középiskolásokat. Visszatérve a Töpörtőfesztiválra, Gyula arról ismert, hogy nagyon sok eseményünk van, de hasonló jellegű, élelmiszeripari kézművestermékeket felvonultató rendezvényünk a Pálinkafesztivált leszámítva nincs. Nagy hagyománya volt Békés megyében a sertéstenyésztésnek és a sertéshúsból készített termékeknek is. Az elmúlt tizenöt–húsz év azonban nem a húsiparé volt, hiszen az emberek már nem tartanak sem sertést, sem más jószágot, nemcsak a városban, de a falvakban sem. Ez odavezetett, hogy a hagyományos disznótorosok — mint a kolbász, hurka, szalonna, abált szalonna, töpörtyű stb. — házi jellegű készítése is visszaszorult. Ennek nagyon sok oka van, de mondhatjuk úgy is, hogy nyugatiasodtunk, és kényelmesebb mindent készen megvenni a boltban. Éppen ezért nagy öröm és meglepetés is, hogy itt Muzslyán ilyen nagy számban és jó minőségben készítenek, árulnak házi termékeket az emberek. De ez a mai rendezvény nemcsak az árusításról szól, hanem közösségi esemény is, ahova a térség sok részéből, akár 100 kilométeres távolságból is érkeztek vendégek. Együtt főznek, beszélgetnek, esznek-isznak, ami a jó magyar ember szokása, és nagyon jól érzik magukat. Jó látni, hogy a mai világban még van ilyen!

Sokan voltak kíváncsiak a fesztiválra

A sajkáslaki Sörös István elmondása szerint náluk még mindig vágnak disznót, de már mind kevesebbet, mert a fiatalok a nagyobb városokba költöznek, vagy külföldön keresnek boldogulást, a nyugdíjasoknak pedig nem jut disznóra, csak megveszik a boltban a néhány kilónyi húst. Csapattársa, a titeli Latinkić Magda hozzáfűzte, az emberek még tartanak jószágot, viszont nagyon kevesen csinálják otthon a disznótorokat, inkább elviszik és feldolgoztatják. Szerinte eltűnnek a szokások, és már csak főleg a fesztiválokon látni ezeket a hagyományos dolgokat. Mint fogalmazott: — Mert nem szeretjük, hogy zsíros legyen az ajtókilincs, nem szeretjük mosni a nagy vajlingot, ezért inkább feldolgoztatjuk, de az soha nem olyan, mint amikor otthon csináltuk, régen. Valamikor két napig tartott a disznótor, a háziasszony meg egy hétig súrolt mindent utána. Erről már leszoktunk. Vannak disznóink, csinálunk kolbászt, mindent, de nem otthon.

A díjazott jelmezek

A Töpörtőfesztiválnak az idén is a hagyományos télűzés volt a kísérőrendezvénye.

— Az idén egy kicsit máshogyan szerveztük meg, nem volt felvonulás, hanem a rendezvényen gyülekeztek a maszkokba öltözött gyerekek, és itt mutatták be, milyen ötleteik voltak. Annak ellenére, hogy hideg van, fúj a szél, és járvány is tombol, elég sok résztvevő jött el, és szép maszkokat, ötletes jelmezeket láttunk. A legjobbakat díjaztuk, de mindenki, aki részt vett, kapott egy kis csokit — hallottuk Juhász Törköly Krisztina szervezőtől.