Időrendi sorrendben az első a hetedik alkalommal megrendezett német nyelvi tábor volt, amelyet a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskolában tartottak meg Lóczi Valéria és Koppi Juhász Gabriella német szakos tanárnők szervezésében. Az idei tábor munkájában harminc diák vett részt, akik — a helybelieken kívül — Torontálvásárhelyről, Magyarittabéről, Tamásfalváról, Nagybecskerekről és Szabadkáról érkeztek. A tanároknak besegítettek azok a tanulók is, akik már „kiröppentek” az általános iskolából, de az előző években aktívan részt vettek a táborokban, vagy éppen a tehetséggondozó, nyelvi gimnázium tanulói.
A megnyitó alkalmával Hallai Zoltán iskolaigazgató is köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta, igencsak hasznosnak tartja a rendezvényt, hiszen a gyerekek sokat tanulhatnak, és aktívan gyakorolhatják a nyelvet. Az öt nap alatt volt sok játékos foglalkozás, a nagybecskereki németek egyesületének tagjai is előadást tartottak, illetve elbeszélgettek a fiatalokkal a német szokásokról, kultúráról, továbbá egy táncoktató jóvoltából német népi táncokat is tanultak a gyerekek. Nem maradt el a kirándulás sem: ezúttal Adára mentek lubickolni, fürdőzni. Befejezéseként a diákok egy kis összeállítás keretében mutatták be a tanultakat.
A tábor munkáját a Tartományi Oktatási Titkárság, a helyi iskola, a Road Flyers Motoros Klub, valamint a Császárkert Kft. és még néhány kisebb magáncég támogatta.
Másodikként említhető az Erzsébetlakon megtartott kézművestábor, amelynek már hagyománya van, hiszen ez volt a tizenegyedik alkalom, hogy meghívták a vonyarcvashegyi gyerekeket vendégségbe. Az idén három kísérővel tizenhatan érkeztek, és nagyon jól érezték magukat, hiszen az erzsébetlaki szervezők minden évben újabb tartalmakat találnak ki, így a visszatérő táborozóknak is jut bőven újdonság. Most sem maradtak el a kirándulások, a résztvevők Belgrádban jártak, ahol a nemzeti bankba is ellátogattak, hajókáztak a Császár-tavon, és nem hagyták ki a helyi állatsimogatót sem.
A kulturális hídépítés ezen mozzanatát Illés Majos Julianna képzőművész, a vonyarcvashegyi Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója álmodta meg, aki a felnőtt művészek találkozóin kívül új tartalommal kívánta gazdagítani a két település kapcsolatát. A vonyarcvashegyi diákok kézművestáborba jönnek Erzsébetlakra, az itteni gyerekek pedig olvasótáborba hivatalosak. Mire ezek a sorok megjelennek, az erzsébetlakiak éppen Vonyarcvashegy vendégszeretetét élvezik.
A harmadik, igen népszerű esemény a VII. Leányok tábora volt, amelyet Szabó M. Cecília nővér vezetett a Boldogasszony Iskolanővérek nagybecskereki otthonában. Ezúttal harmincnyolc lányka vett részt a különféle foglalkozásokon, akik Nagybecskerekről, Szentmihályról, Csókáról, Törökbecséről és Tordáról érkeztek. A munkába besegített Cára Edit és Kanyó Anikó is.
A munka három csoportban folyt, a tartalmas programok között volt kézműveskedés, amely során különféle ajándéktárgyakat készíthettek: gyertyát díszítettek, gyöngyfát alkottak, gipszet színeztek, valamint egy, az életben fontos foglalatosságra is megtanították a lányokat, mégpedig a varrás fortélyaira. Mint mesélték, táskákat, mobiltartókat varrtak.
Az idén is sokat járták a természetet, kirándulásokat szerveztek, a többi között a Begán is hajóztak, a várost a vízről is megszemlélhették, és ez igazi élményt nyújtott a nekik.
A negyedik a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskolában megszervezett V. LogIQai tábor volt, amelyet Bíró István matematikatanár álmodott meg, és a Bánáti Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében hoztak életre.
Az idén hatvan érdeklődőt fogadtak, felsősöket, illetve a középiskola első osztályos tanulóit. A helybeli gyerekeken kívül Székelykevéről, Torontálvásárhelyről, Nagybecskerekről, Lukácsfalváról, Szentmihályról, Tordáról, Magyarittabéről, Magyarcsernyéről és Tóbáról is jöttek résztvevők, sőt Szabadkáról is érkezett két lány, akik versenyen nyerték ezt a lehetőséget.
Az idén is meghívták előadónak Mózes Krisztián budapesti tehetséggondozó pedagógust, aki a LogIQa Stúdió vezetője, a Mensa HungarIQa tehetséggondozási ügyvivője, és szervezője a Visegrádon immár huszadszor megrendezett LogIQa tábornak -- az utóbbi mintájára tervezték meg a muzslyait is.
A tábornak az a célja, hogy megtanítsák a gyerekeket gondolkodni. Mivel az iskolában sokszor a lexikai tudásra összpontosítanak, ezért a problémamegoldó készségük fejlesztését is előtérbe helyezve, különféle játékos, logikai feladványok megoldására ösztönözték a gyerekeket.
Az ott töltött idő alatt Óbecsére kirándultak, de volt egy nap, amikor a fürdőzésre helyezték a fő hangsúlyt.
Módoson a közép-bánsági szórványból érkező magyar gyermekek anyanyelvápoló tábora zajlott, melyet immár nyolcadik alkalommal szervezett meg a Református Keresztyén Egyház Nagybecskereki egyházközsége az anyaországi Ágoston Sándor Alapítvánnyal közreműködve.
Kiss Nándor református esperes elmondta, talán az idén van a legtöbb gyermek jelen, hiszen harminchatan vettek részt a különféle foglalkozásokon, és gyarapították anyanyelvi tudásukat. A diákokat két csoportra osztották, mivel voltak közöttük olyanok, akik igencsak törve beszélték a magyar nyelvet, de örömmel jöttek, és nagy volt a tudásvágyuk. A helyieken kívül Káptalanfalváról, Tamásfalváról, Bókáról és Nezsényből érkeztek a gyerekek.
Az idén tizenegyen koordinálták a foglalkozásokat, az öt helyi aktivistához az anyaországból hat pedagógus, teológus, lelkész, pszichológus csatlakozott, valamint jelen volt egy egészségügyi nővér is. Igyekeztek gazdag programot összeállítani, együtt énekeltek, kézműveskedtek, de volt vizes játék, séta, természetjárás is.
A táborban tanultakat rendhagyó műsor keretében mutatták be a jelenlevők, a záró rendezvényre ugyanis meghívták a szülőket is.
A szerző felvételei
