Ennek fényében e festmények a régi zene kedvelőit is fellelkesítik, hiszen a műveken ritka, manapság kevésbé ismert instrumentumok is láthatóak. Karácsony idején azokból a képekből válogathattunk, amelyeken a gyermek Jézus is megjelenik, ne adj isten, hangszert is ragad.

Caravaggio: Az Egyiptomba menekülő Szent Család pihenője — részlet (Doria Pamphilj Galéria, Róma)

A felső-rajnai mester a XV. században festette meg a Paradicsomkert című képét. A szimbólumokból bőven merítő alkotáson megfigyelhetjük az életet adó vizet, a liliomot, a falakkal körülvett, az Énekek énekére utaló kertet. A középpontban a virágok közt csücsül a joviális, kerek fejű Kisjézus, és nagy igyekezettel penget egy pszaltériont, a görögök kedves, a hárfára emlékeztető húros hangszerét. A felügyeletet Alexandriai Szent Katalin vállalta, s aggódó szeretettel figyeli Jézuskát, amíg Szűz Mária a háttérben egy könyvbe temetkezik.

Kölnben látható a szintén XV. században alkotó Stefan Lochner festménye, a Madonna a rózsalugasban. Ezúttal Mária ül a pázsiton, ölében a Kisdeddel. Aranyos háttér és felfutó rózsák teszik különlegessé ezt a kis idillt. Nyugalmukra angyalok vigyáznak, néhányuk hangszerrel a kezében szórakoztatja őket. A „kvartettben” két lant, egy hárfa és egy hordozható orgona, portatív szerepel.

Felső-rajnai mester: Paradicsomkert — részlet (Frankfurt Stadel Múzeum)

A hangszerek kavalkádját álmodta meg Geertgen tot Sint Jans, a feljebb említettekkel kortárs németalföldi festő a Mária gyermekével és angyalokkal című mesterművén. Ezúttal a Jelenések könyve volt az alap: a Jézust tartó Mária fején korona, lábánál a legyőzött sárkány hever. Egy fényes körben pedig többtucatnyi hangszeren játszó angyalok forognak: a szemlélő a kor szinte minden hangszerével megismerkedhet. Katalógust lehetne a látottakból készíteni: lant, viola, trombita, dob, kürt, duda, sípok, fújtatós orgona szerepelhet a leltárban.

Számomra talán a legérdekesebb az egyik kedves festőm, a XVII. században alkotó Caravaggio első nagyszabású alkotása, Az Egyiptomba menekülő Szent Család pihenője. Az Istenanya a háttérben ringatja gyermekét, az előtérben egy hegedűn játszó angyal látható egy kissé lenge öltözékben. Szárnyait hátravetette, hogy ne zavarják az átszellemült, a család nyugodt pihenését szolgáló játékában. Előtte ül Szent József kottával a kezében, és mélyen a játékos szemébe néz. Ami egyedi a festményen, az a plasztikus partitúra: minden hangjegy kivehető. A hozzáértők megállapítása szerint az (időutazó) angyal a XVI. században alkotó Noël Bauldeweijn flamand zeneszerző motettáját adja elő.