home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Jeles napjaink, megtartó ünnepeink
Martinek Imre
2021.11.21.
LXXVI. évf. 46. szám
Jeles napjaink, megtartó ünnepeink

November huszonegyedike

2021. november 21-e. Vasárnap. Katolikus (fali)naptáraink e napon két fontos dátumot is jegyeznek.

Az első Krisztus király ünnepe. A római katolikus egyház „legfiatalabb” főünnepe ez, melyet XI. Piusz pápa vezetett be az 1925. szentév álom havának tizenegyedik napján a Quas Primas című enciklikájában. A pápa elhatározásának háttere, hogy ebben az időben erősödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméit, s ezt a Krisztustól meg az egyháztól való elfordulás veszélyeként értékelte. Eredetileg a mindenszentek ünnepe előtti vasárnap tartották, a II. vatikáni zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. Az ünnep egyébként mozgó jelleggel bír (november 20-a és november 26-a között), jellegét tekintve pedig a liturgiai évkör utolsó vasárnapja, az egyházi év vége. Adventtel (advent első vasárnapjával) új egyházi év kezdődik.

Tekintettel, hogy alkalmi jegyzetünkhöz most is Budapesten készült fotókat válogattunk, a jelentéktelenebbnek tűnő dolgokat mindenképp felülíró betyárbecsület azt is megkövetelé, hogy magát a II. kerületi helyszínt is bemutassuk. Elvégre ha már felfedé előttünk titkait… Történetesen a budai/rózsadombi Krisztus Király-templom, mely 1926-ra készült el Árkay Aladár tervei alapján. Eredetileg kápolna kellett volna legyen. II. Rákóczi Ferenc emlékére, a tőszomszédságában lévő Érseki Katolikus Gimnázium és Konviktus (Rákócziánum) organikus részeként. A Krisztus Király-templom (kápolna) jelenleg az Országúti Szent István vértanú plébániához (a budai ferencesekhez) tartozik. Harangját 1926-ban Szlezák László öntötte, orgonáját az Angster gyár építette 1927-ben, 14 üvegablakát Leszkovszky György tervei alapján készítették (1928). És még egy kuriózum: Csúry Ferenc szegedi órásmester egy olyan szerkezetet alkotott annak idején (1938-ban, Szent István évében, a Magyarországon megtartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából), mely nem a klasszikus harangokat, hanem a hangolt fémrudakat szólaltatta meg. Ezek dallamára a toronysisak alatti kis ajtók kinyílnak, és felvonulnak.

Egy diák és egy gimnazista után (a szentek menetét az egyik oldalon a magyar címerpajzsot, a másikon a magyar Szent Koronát vivő ifjú nyitá meg) a magyar szentek szobrai. Ezeket a szobrokat egy mozgatószerkezet viszi körbe a torony felső ablakai előtt, a kereszt alatt (https://www.youtube.com/watch?v=yijvu6PhQek). Valamennyi figura Gecső Sándor szobrászművész alkotása, a szobrokat pedig Szép Béla faragta ki hársfából. A háború viharait sajnos, mindössze öt szobor élte túl. 2000-ben építették újjá. Megszólal minden vasárnap és ünnepnap 9.55 órakor és 12.30-kor.

A második, dátumra azonos esemény a Boldogságos Szűz Máriának a (jeruzsálemi) templomban történő bemutatását méltatja. Az ószövetségi törvény szerint Máriát hetven nappal a születése után mutatták be az Úrnak. A Jakab-előevangélium beszél arról, hogy Máriát a szülei hároméves korában a templomban Istennek szentelték. Az apostoli hagyományból származó ünnep feltehetőleg azért került november 21-ére, mert Nagy Justinianus 543-ban e napon szentelte fel a jeruzsálemi templomtéren emelt Mária-templomot. Konstantinápolyban a jeruzsálemi származású I. Germánosz pátriárka (715—730) idejében kezdték ünnepelni.

Sokáig csak a bizánci egyház ülte meg, ahol a tizenkét legnagyobb ünnep, s ezen belül a négy fő Mária-ünnep közé tartozott. Hazánkban viszonylag korán, 1200 táján tűnt fel a bizánci udvarban nevelkedett III. Béla közvetítésével.

Angliában a XII. század óta ismerték, de a latin egyházban igazán csak 1371 után terjedt el, s a nap ünneplését V. Szixtusz pápa (1585—1590) 1585-ben erősítette meg. A magyar nyelvhasználatban Boldogasszony bemutatásának is nevezték az ünnepet, s a Pray-kódex említi, hogy már 1200 körül megtartották e napot.

Élete kisded korában Jeruzsálem templomába

Szent szülőktől felvitetett szűz Mária,

S az Urnak fölszenteltetett, Isten anyja.

 

Királyi vér ivadéka, a Szentlélek szent hajléka,

Jámborságban nevelkedett szűz Mária!

A szentségnek példája lett Isten anyja.

 

Lelke tiszta napvilág volt, szíve csak Istenért lángolt,

Tiszta szűzek szép virága, szűz Mária,

S jó szülői vidámsága, Isten anyja.

 

Nem volt kedvesb gondolatja, mint az Isten akaratja,

Az angyali tiszta lélek, szűz Mária,

Ezt nézte főékességnek, Isten anyja.

 

 

Azért kövessük példáját, hogy megnyerjük pártfogását,

Legyen életünk vezére szűz Mária,

Szívünknek édes reménye, Isten anyja.

 

Kérünk, hogy Isten házában, dicsősége hajlékában,

Mutass be Jézusnak minket szűz Mária!

Meghallgatván kérésünket, Isten anyja..

Fényképezte: Martinek Imre

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..