home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Jelentős díj jelentős kutatásért
Bíró Tímea
2017.12.18.
LXXII. évf. 50. szám
Jelentős díj jelentős kutatásért

Évről évre nagyobb az érdeklődés a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia iránt.

Az idén a 134 előadó közül Lendák-Kabók Karolina érdemelte ki a Kristálygömb Díjat. Az Újvidéken született jogász, tanár, kutató jelenleg PhD-hallgató, és a társadalmi nemek tudománya terén elért kiváló kutatási eredményeiért kapta meg a rangos díjat.


Lendák-Kabók Karolina

* Mióta veszel részt a VMTDK-n? Véleményed szerint miért fontos ez a konferencia?

— Immár ötödik éve járok a VMTDK-ra, kétszer voltam szekcióelső. Nagyon fontosnak tartom a konferenciát, mivel a fiatalok számára lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassák a kutatási területüket. És az sem mellékes, hogy visszajelzést is kapnak a tudományos bizottságtól, ezáltal pedig tudnak alakítani a kutatási munkájukon, beépíthetik azokat a szuggesztiókat, hozzászólásokat, amelyeket kaptak. A többségi közösségnek nincs diákköri konferenciája, Magyarországon pedig ez egy beállt rendszer, mely számunkra is jó példa. Sokan érkeztek Magyarországról is, az idén leginkább Pécsről.

* Mit fejez ki számodra a XVI. VMTDK-n kapott díj?

— Nagyon sokat számít, hatalmas megtiszteltetés, ezenkívül az önmegvalósítás mérföldköve is. Én jogász vagyok, viszont a társadalmi nemek tudományában (gender studies) végzek kutatásokat, és úgy gondolom, ez a díj ezt a tudományt is népszerűsíti. Nálunk, Újvidéken 2003 óta létezik a Társadalmi Nemek Központja. Ez egy interdiszciplináris szak, sok embernek talán nem ismert annyira.

* A kutatásaid során és az előadásodban a nemzeti kisebbségben élő nők felsőoktatásban betöltött szerepét mutattad be.

— Igen, ez a PhD-témám. Három kisebbséget választottam kutatásom tárgyául, ez a magyar, a szlovák és a román, viszont a konkrét célja az volt a munkámnak, hogy feltérképezzem a kisebbségben élő nők jelenlegi helyzetét a felsőoktatási rendszerben, a fókuszban pedig a magyar nők állnak. A szlovák, a román, illetve a szerb nők és férfiak helyzetét hasonlítottam össze a magyarokéval. Ez a velük végzett interjúk alapján készült, illetve a kérdőíves kutatásban magyar, szlovák és román ajkú, középiskolát anyanyelvükön fejező diákok voltak a segítségemre.


Csányi Erzsébet átadja a díjat

* Az összehasonlítás során milyen következtetést lehet levonni, mennyire vannak a vajdasági nők hátrányos helyzetben a vizsgált kisebbségekhez képest?

— A disszertációban három részre osztottam a kutatási eredményeket. Az első az volt, hogy a nyelvi gátlás mekkora hatással van a hallgatókra és a tanárokra egyaránt. A második témán belül azzal foglalkoztam, hogy a nők vajon kevésbé motiváltak-e abból a szempontból, hogy magas pozíciót töltsenek be az egyetemen. A harmadik kérdés pedig úgy hangzott, hogy milyen lenne a kisebbségi nők helyzete, ha többen foglalkoznának műszaki tudományokkal. Az első témakört illetően az volt a várt eredmény, hogy sokkal nehezebb azoknak, akik nemzeti kisebbséghez tartoznak, és nyelvi gátlással küzdenek az egyetemen. A nőknél jelentősebb érzelmi szinten jelenik meg a nyelvi gátlás, a férfiakat is akadály elé állítja, viszont sokkal könnyebben teszik túl rajta magukat. Ez a társadalmi nemeken alapuló neveléstől függ, a férfiak másként szocializálódnak, mint a nők. A nők többsége társadalom- és humántudományi szakra iratkozik, ahol a nyelv szinte az egyetlen rendelkezésre álló eszköz, és a nyelvi gátlás jelenléte sokkal mélyebb gond. A műszaki tudományok terén a matematika egy általános nyelv, mellyel kommunikálni lehet, és ezért állítottam fel azt a hipotézist, hogy ha a kisebbségben élő nők közül többen iratkoznának műszaki szakokra, akkor sokkal kevesebb gondjuk lenne a nyelvi gátlással. Sok fiatal kihasználja a lehetőséget, és magyarul felvételizik, viszont a műszaki karokra való felvételizéskor sokan a szerb nyelvet választották a magyar helyett, hogy a fordítás miatt ne legyen eltérés a szöveges számtanpéldákban. A második témakörben a nők többnyire azt válaszolták, hogy egyáltalán nem motiváltak magas pozíciók betöltésére, kategorikusan elutasították ezt a lehetőséget, főként a kisebbségben élők, a politikai helyzet miatt. A többségben élő nők pedig inkább oktatással szeretnének foglalkozni. A férfiak azt nyilatkozták, hogy pillanatnyilag nem motiváltak, de a jövőre nézve ezt sem tartják elképzelhetetlennek. Ez is egy mélyebb társadalmi problémát, illetve a hatalmi viszonyok közötti különbséget tárja fel, hiszen mivel a nők nincsenek döntéshozatali pozíciókban, tipikusan ők küzdenek (például a család és a karrier összeillesztése — ez is egy témám volt a kutatásban).

* Meglátásod szerint Vajdaságban nem megfelelő a szerb nyelv oktatása. Milyen megoldást tudnál javasolni erre a gondra?

— Mivel Temerinben és Újvidéken is tanítok, van lehetőségem megfigyelni, hogy mi történik ezen a téren. Temerinben kiéleződnek a nyelvi gátlások a diákok között, tehát még el van határolódva egymástól a szerb és a magyar közösség, Újvidéken viszont szinte mindenki egész jól beszéli a szerbet. A tankönyveink elavultak, némelyek török szavakat tartalmaznak, melyeket már senki sem használ a köznyelvben, ez pedig csak hátráltatja a nyelvtanulást. Erre az lehetne az egyik megoldás, ha a szerbet is úgy tanítanák, mint az idegen nyelveket, tehát sokkal modernebb könyvekkel és módszerekkel. Az is egy érdekes felvetés, hogy bizonyos településeken, például Temerinben, a szerbet az alapoktól kezdve kellene tanítani, Újvidéken viszont más szempontokra lehetne fókuszálni az órákon. Ez megosztaná a tantervet, ám így lenne hatékony. Természetesen előnynek számít a két nyelv magas fokú ismerete, ezért is lenne jó, ha mindenki tudná mind a kettőt használni.

* A fő kutatási témád a kisebbségben élő nők hátrányos helyzete a felsőoktatásban. Mi a véleményed a jelenlegi állapotról?

— Igen, ez egy fontos téma. A természettudományokon belül a nők leggyakrabban a tanári szakokra iratkoznak, a műszaki és a technológia karokon pedig még mindig sokkal kevesebb a nő, aminek a társadalmi sztereotípia is oka, hiszen már gyermekként azt nevelik belénk, hogy a nőknek nem való a műszaki tudomány. A karrierválasztás terén is meg vannak osztva a női és a férfiszerepkörök. Nem azt állítom ezzel, hogy most mindenkinek természet, technológia, műszaki vagy matematika szakra kellene iratkoznia. Az egyensúly a fontos, a férfiak számára is vonzóbbá kellene tenni például a tanári hivatást. Ezeken kellene változtatni.


Képforrás: www.facebook.com/VMTDK

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..